A férfiakat miért zavarja az, hogy van büszkeségem?

attól mert néha fejet hajtasz még nem vagy elnyomva...

látszik, hogy nem volt még részed komoly párkapcsolatban

van egy mondás ami így szól: "nem azért adok neked igazat, mert igazad van, hanem azért mert többre becsülöm a kapcsolatunkat mint egy veszekedést"

vagy valahogy így van, de a lényeget remélem érted

néha a férfiaknak igazat kell adni, akkor is ha nincs nekik, mert ha ellenszegülsz, akkor abból csak nagy vita lesz és legyen már neked több eszed

hidd el, ő sem úgy fogja felfogni, hogy most behódoltál neki és a talpnyalója vagy, hanem tudni fogja, hogy miatta csinálod

Ismerős szitu, nemrég nagyrészt emiatt lett vége egy komolynak induló kapcsolatomnak. Nagy volt a szerelem, csak mindketten borzasztó makacs természetűek voltunk, én pedig túl sokszor nem engedtem. Az ilyen domináns, férfiasabb nőknek nem egyszerű a szerelmi életük, mert papucs pasit semmiképp nem akarunk, viszont a férfi egonak is nehéz behódolni, amikor mondjuk tudod (vagy akkor úgy gondolod), hogy nincs igaza az illetőnek - nálam ez néha pl. szinte fizikai fájdalmat okoz.

Mindez ugyanakkor arra is rádöbbentett, mennyire önző vagyok, mert magamat fontosabbnak tartottam, mint őt vagy a kapcsolatunkat. A megoldás szerintem is az, hogy mindig észben tartod, mennyit ér neked a másik és mindaz, ami köztetek van (lehet az rokoni vagy baráti kapcsolat is), és ha kell, tízszer is meggondolod, mit mondj és hogyan, mielőtt kinyitnád a szád. Mert sokkal nagyobb a veszteség, amikor rádöbbensz, olyan embert veszítettél el a saját hülyeséged miatt, akit soha nem akartál.

Ha férfias férfi kell, neked is úgy kell viszonyulnod hozzá, hogy ezt a férfiasságát melletted is gyakorolhassa. A férfiak sajnos ilyenek, a többség nem szereti a véleményükhöz agresszíven ragaszkodó csajokat. A "női fortélyokat" erre találták ki, hogy te is érvényesíthesd az akaratod. Nyilván nem túl egyenes dolog ilyesmit alkalmazni, de a béke érdekében van úgy, hogy elkerülhetetlen.