Fordítva is igaz, hogy egy diplomás nő a diplomás férfiakat keresi?

Az intelligencia nem a diplomán múlik.

Én azt nézem, hogy értelmes, okos-e a leendő párom, nem pedig azt, hogy miről van papírja.

27/N

Az hogy egyetemre megy az nem jelenti azt, hogy be is fejezi... meg azt sem, hogy művelt, okos, értelmes, érzékeny stb.

Nekem van diplomám a férjemnek nincs. Tudunk miről beszélgetni.

Ez egy nagy marhaság. A leendő férjem szakmunkást végzett, nekem van egy diplomám. Egy partneremmel sem jöttem ki ilyen jól, az meg, hogy nem lenne miről beszélgetnünk elég nevetséges. Nekem csak az számít, hogy meglegyen a vonzalom, legyen az illető talpra esett, önálló és némi humorral , megfelelő érzelmi intelligenciával rendelkezzen.

24N

Azért furcsa a nyitó szöveg. Nem diplomás, de azt írja, "Akkor én sose fogok magamnak normális pasit találni?"... Akkor csak az normális, aki diplomás, vagy hogy is van ez? :D

Viccen kívül, nem feltétel szerintem. Az ember magához való esze, intelligenciája, világlátása a fontos, nem a papír.

Nem ettől függ, hogy kijönnek-e és jó kapcsolatuk lesz-e...

Attól, hogy valaki nem diplomás, lehet ugyanannyi esze, nem biztos, hogy azért nem járt felsőfokra, mert nem tudta volna kijárni... Hanem mert mondjuk nem volt rá pénze vagy olyan foglalkozás iránt rajongott, amihez nem kell diploma.

Persze ettől még jellemző, hogy a diplomás a diplomást keresi inkább.

És az is jellemző, hogy lehetnek szakítások a diploma miatt, bár ezek inkább csak magyarázatok lesznek, ha nincs jobb...

(Pl ha a nőnek van diplomája, ott kisebbségi érzése lehet egy büszke pasinak.. vagy a nő, ha nem eléggé megértő, akkor finnyázhat, hogy a pasi mért nem tanult tovább. De ha nincsenek ezek a butaságok, ha valóban hasonló agykapacitással rendelkeznek, viszont az élet más területein vannak egymással bajaik: pl nem jönnek ki az ágyban, vagy egyiket idegesíti a másik hobbija, vagy bármi, akkor a diploma nélküli könnyen belemagyarázhatja, hogy mer biztos az a baj...

Ezért kell vigyázni. Mindenkinek tudnia kell magáról, hogy baj-e, ha a társának van/nincs diplomája, és aszerint választani, vagy a későbbiekben nem erre hivatkozni.)

Amúgy kérdező ne aggódj! A diplomás pasiknak kevésbé baja , ha a nő nem diplomás. Nekik fontosabb, hogy szép legyél és házias, és legyen eszed, ha diplomád nem is. Egy diploma nélküli pasinak már sokkal nehezebb ügye van a diplomás nők meghódításával...

Egyébként van némi ellentmondás a kérdésedben!!!!

"Akkor én sose fogok magamnak normális pasit találni? :S Ma már az emberek 70%-a egyetemre megy..."

Akkor szerinted csak az a normális, aki egyetemre megy, és te (annak ellenére, hogy nincs diplomád) csakis ilyennel állsz szóba??? Egy szakmunkás már szóba se jöhet?

Látod hogy van ez...?

Pedig némely szakmunkás annyira lelkes a szakmája iránt, hogy agyontanulmányozott mindenféle szakkönyveket és kiselőadásokat tarthatna egyetemeken. És ők is érdeklődhetnek sokféle téma iránt mélyebben is...

Míg egy diplomás lehet annyira unalmas, hogy semmi nem érdekli, csak elvégzett egy egyetemet és kész, nem használja nagyon amúgy az eszét. Érted???

(Én diplomás nő vagyok, és inkább a diplomás férfit keresek. De nem azért, mert nem lenne miről beszélgetni egy szakmunkással. Hanem mert tényleg észrevettem, hogy ha megtudják, hogy diplomás vagyok, akkor a legtöbbször már az elején előjön belőlük, hogy arra hivatkozzanak. "Jajj, mert nincs diplomám, nem is jössz velem kirándulni." Jaj mert biztos ez a bajod velem..." Szóval már az elején, amikor nem is ismerem alaposan, jönnek ezek a marhaságok.

Inkább próbálom elkerülni, hogy ilyen konfliktusos helyzetben legyek egy életen át.

De ha valakinél nem jön ez elő, akkor előfordulhat, hogy mondjuk szakmunkás lesz az igazi.

De szerintem meg ha valakinek van esze és érdeklődése, akkor 30-40 évesen is tanulhat. Akár bizonyításként, de jobb ha inkább szakmai érdeklődés, ismeretbővítés miatt!)

A válaszok szerintem eddig túl idealisztikusak voltak.

A valóság az, hogy fiatalon igenis nagyon számít a presztízs. Aki éppen egyetemre jár vagy csak pár éve végezte el, annak nagyon is ott van a fejében a felsőbbrendűség. Ezt neveli beléjük az iskola.

Így szerintem a huszonéves generációból tényleg igen kevés eséllyel találhatsz magadnak diplomás/egyetemi tanulmányokat folytató fiút.

Viszont a jó hírem az, hogy miután pár évet eltöltöttek a diplomások a munkaerőpiacon, és rájönnek, hogy mit is ér valójában a papír alapú tudás...akkor szépen lassan rájönnek, hogy nem ez számít. Ekkora kb. 30 évesek lesznek.

Úgyhogy hajrá nézz körül a 30-asok között!

Hát utolsó, nem tudom, nekem 16 meg 26 évesen is az volt a véleményem, hogy a papír egyetlen helyen nélkülözhetetlen az ember életében: a budiban.

Szerintem ez a papír-alapú világszemlélet (egyébként ősi dolog, a "bumaska jeszty?" a 60-as évek vicce) a szamárvezetőt igénylő önálló gondolkodásra képtelen sznobok sajátossága volt mindig, minden korban.