Mivel lehet egy szeretet hiányos embert, úgy mond kielégíteni lelkileg, hogy többé ne legyen az?

Nem csak, hogy lehet köze az önbizalomhoz, hanem EZ az önbizalomhiány egyik csúcsa. Amikor annyi önbizalma sincs az embernek, hogy másoktól várja mindig a kizárólag (!) pozitív visszaigazolást, illetve ha negatívat kap (tehát nem dicséretet, bókot, vigasztalást, stb...) akkor érzelmileg nagyon könnyen meginognak. Az ilyen emberek gyakran magukra tudnak venni apró hülyeségeket is, vagy rosszabb esetben a bolhából elefántot csinálnak és érzelmileg zsarolják a másikat aki lehet, hogy csak jót akart.

Nagyon nehéz kérdés mi a megoldás, mert a szeretethiány gyökere gyakran családi problémákhoz vagy neveltetéshez vezet vissza.

Szerintem valahogy fel kell nyitni óvatosan az ilyen emberek szemét, hogy nem jó amit ő csinál, próbálja meg objektíven nézni magát (bár ez nagyon nehéz az ilyen embereknél).

Le kell állni vele vitázni, de nem beugrani a könnyű kifogásaiknak. Racionális érvekkel rávezetni, hogy mi lenne, ha teljesen egyedül maradna, ha nem támogatnák, segítenék többé, ha nem fognák mindig a kezét. Akkor mit csinálna? Nem erőssé kéne válnia, hogy egy ilyen esetben is talpon tudjon maradni? Nem pedig mindig másokra támaszkodni?

Mi az ami miatt elégedetlen az életével? Nem másokat belekeverve, hanem csak saját magát elemezze. Hogyan tudna ezen változtatni ő egymaga?

Szóval ilyesmi dolgokon ha legalább elgondolkodna, már lehet, hogy vezetne valamerre.