Ajj olyan nehéz változtatni a dolgokon és olyan könnyű csak panaszkodni. Megérdemlem a sorsomat?

Nem rabolod senkinek az idejét, nem álltál ott mellette hogy kényszerítsd hogy kattintson rá a kérdésedre és olvassa el. Szabad akaratából és választásából tette.

Szerintem nem, nem erdemled meg a sorsodat.

Ugyanis az a kerdes is jatszik, hogy vajon miért ennyire nehéz neked valtoztatni a sorsodon?

Valszge neveltetés, környezet, tarsadalmi minták ahonnan jön.

Mikor lelkesednél valamiért meg tennel valamiért, akkor jön a "minek?" meg az "úgyis ez" meg "úgyse az" fajta motivácioletörés a magyar tarsadalom részéről csak hogy utana meg lehessen mondani, hogy "te csináltad magadnak" meg "rajtad múlik".

Ismerős?

Úgyhogy nem, nem csak rajtad múlik, mint írtam neveltetés, könyezeti hatások stb mind mind hatassal vannak arra gyerekkorodtól kezdve, hogy az élet megpróbáltatasaihoz hogyan állsz hozzá.

Az élet nem fog kímélni, kivetel nélül b@$z mindenkit.

Ha nem olyan program jutott hogy megküzdj vele, akkor senkinek nem tartozol semmivel, és elvárása sem lehet senkinek, az életnek sem.

Písz.

Ember vagy mint mindenki, ugyanolyan emberi értekkel, mint mindenki más.

Egy kukás és egy vezérigazgató egy kenyér. Be lehet szállni az ámultaba, de a sírban kitisztul hogy mi az igaz, s mi nem, mit viszel magaddal s mit nem.

#12:

Pffff....köszönjük, Bob Marley. 😆

13

Szívesen ☮

Üdv: Bob

Gondolod végig:

Mi a legrosszabb, ami történhet, ha elkezded a változtatást az életedben? Túléled? Igen? Akkor mi az akadálya, hogy nem kezdted még el? Hogyan tudnád azt az akadályt a magad jólétére fordítani, így elindulni az utadon?

Van egy Dokik c. sorozat idézete, ami idevág:

"A könnyebb utat akarod választani, mert félsz. Félsz, mert ha elbuksz, akkor nem tudsz mást hibáztatni. De hadd mondjak valamit: az élet ijesztő, szokj hozzá! Nincsenek varázsos megoldások, minden tőlünk függ, úgyhogy állj talpra, menj és tegyél érte valamit! (...) Az értékes dolgokat sohasem könnyű megszerezni."

Látszik 16ost mindig elkapta az élet mikor zuhant.

Ha egyszer is cserben hagyta volna nem írna ilyet.

És nem, nem minden az embertől függ. Ezek szerint olyan helyzetben sem volt ahol mindent is megtett és még fejre is állt megsem sikerült.

Biztos akkor is csak az illetőn múlt...😑

Köszönöm a véleményedet 17#-es: a 16#-os vagyok.

Tudnék mesélni magamról, hogy milyen az életem - szívesen cserélnék mással egy napra... -, mit élek át naponta, de nem teszem, mert nem hinnéd, így megint csak ismétlem:

Köszönöm a véleményedet.

18

Akkor miért írsz ilyet?