Nem kedveled a munkanélküli embereket?

Kit értesz munkanélküli alatt?

Aki az utcán él, és nem tud elmenni dolgozni, mert lenézik, vagy akinek büdös a munka, és csak kifogásokat keres, hogy ne kelljen dolgoznia?!

Nem az én dolgom, hogy ítélkezzek felettük. Mindenki a saját sorsa kovácsa, úgy éli mindenki az életét, ahogyan akarja. Kivagyok én, hogy beleszóljak más emberek életébe?

Majd amikor elmegy felettük az idő, és már közelednek a 50 pluszhoz, majd akkor kezdenek rá eszmélni, hogy mennyire elbaszták az életüket.

Nincsen semmijük, csak a nincstelenség és a saját negatív gondolatok.

A munkanélküli emberek is sokfélék. Emiatt nem lehet kijelenteni, hogy kedvelem őket vagy nem.

Akik csak úgy utálják őket, azok főleg irigyek. Vagy kommunisták. Ők azt gondolják, csak az az ember, aki dolgozik, mert ha nem, egy kizsákmányoló. A vadkapitalisták se szeretik őket, mert a szemükben vesztes lúzerek, ők a sikeres, gazdag embereket becsülik csak. A mai magyar szemléletben keveredik a hagyományos magyar irigység, a kommunista szemlélet csökevénye és a kapitalizmus szociáldarwinista szemlélete.

#15

Valamiért a mások kizsákmányolásából élőket bezzeg nem nézik le.

Pedig ők mások munkájából élnek magas szinten. Rengeteg vállalkozó, befektető.

Nem értem miért különb az, aki beleszületik a jóba, attól, aki meg máshogy keres kiutat a munka elől, ha nem bűnözésből él és nem árt vele senkinek, nem károsít meg senkit.

Igen, irigység.

Ezért ilyen a világ, mert a csóró hamarabb gyűlöli a csórót, mint aki felette áll.

Kicsit szólnék a másik oldalról is. Én tartósan munkanélküli vagyok, az is tervezek maradni örökké, pedig munkaképes vagyok, semmi bajom nincs. 25 éves vagyok. Egyszerűen nem érdekel a munka, sőt inkább gyűlölöm. Az mindegy miért, gyűlölöm és kész. Nem érdekel, hogy az élethez elengedhetetlen, nem fogadom el a valóságot. Az sem érdekel, hogy ha meghalnak szüleim vagy kitesznek holnap és nem lesz ki eltartson, akkor éhenfagyok az utcán azt vége az életemnek.

Mindenki gyűlöl. Azért, mert egy parazita vagyok és nem ég le miatta a pofámról a bőr. Sokak egyből megvetnek, mert nem vagyok hasznos tagja a tádalomnak és csak elveszek a közösből, de beletenni azt már nem vagyok hajlandó.

#17

Ha ez vígasztal vagy azokat, akik gyűlölnek, sok kamu állás létezik, ami igazából semmit nem tesz hozzá a gdp-hez, de csak még társadalmilag sem hasznos.

A hozzád hasonló mentalitású emberekből is van, viszont veled ellentétben ők befolyásosak és ilyen pozíciókat birtokolnak.

Csak a csóró embereket veti meg a társadalom, ha nem dolgozik.

Mert te rabszolgának születtél, ők meg nem.

Nem utálom őket, csak nagy ívben kerülöm. Az ilyen ismerősökkel mindig az lett a gondom, hogy először sajnáltatták magukat, vagy csak mesélték, hogy munkanélküliek, aztán jött a kunyermálás. Adjak erre-arra kölcsön, megadja... és közben olyan szinten nézne h.lyének (ha hagynám), hogy eszem f.szom megáll. Aha, ja persze, mikor nincs bevétele, meg megadja.

A másik, hogy találkozzunk, de ne nálam vagy nála (ő puccosat enne, inna, az otthoni citromlevel nem jó, de ezt ki nem mondja), hanem menjünk ide-oda, ő tud helyeket, aztán jön az otthon hagyta a pénztárcát/bankkártyát szöveg.

Meg amikor rinyálnak, hogy tegyem őket be hozzánk, dicsérjem agyon a főnökömnek, miközben tudom, hogy teljességgel alkalmatlan bármire, ha fel is vennék, 1 hét, 1 hónap után lelépne.

Negyedik kedvenc, aki semmit nem vállal el, mert ő diplomás, neki szégyen az egyszerű munka, de valami extra speciális diplomája van, amiből kb. 2 ember kell az egész országban, akik dolgoznak meg 30 év múlva mennek nyugdíjba. Ő viszont addig vár, nem jó a meki, a 3 gyár, a 4 üzlet a környéken, meg a többi. Az ilyenre haragszok, apám csinálta ezt és elnézte, hogy gyerekként ettük a száraz margarinos kenyeret, meg mindig fáztunk otthon, mert ő diplomás. Anyám fizetéséből nyomorogtunk, míg ő otthon hentergett.

Nem utálom az ilyet, de mélységesen megvetem.