Tartanád olyan emberrel a kapcsolatot, akiben sokszorosan csalódtál, kihasznált, cserben hagyott?

2.

Nem az 1-es vagyok, de nálam nincs különbség barát vagy rokon.

Genyó volt velem, az legközelebb is az lesz

1. nem szeret engem

2. az emberek nem változnak

Engem érdekelni szokott az ok is.

Ha valaki önhibáján kívül nem teljesíti a megbeszélteket, akkor nem haragszom meg rá. Persze gyanús, ha folyton közbejön valami, de akinél csak nagyritkán (pl 1-2 nappal előtte lebetegszik a kicsi gyerek és nem tudja megoldani), azt elengedem, nem reklamálok.

Ha valaki rendszeresen és szándékosan ver át a palánkon (mondjuk 2-3 alkalommal), akkor már én sem vagyok cuki és muki. Azzal befejezem az ilyen féle kapcsolatot.

Ha tisztázott, hogy mindig szándékos volt, akkor nem.

Önbíráskodás alapján viszont nem szakítanám meg a kapcsolatot. A másik féllel mindenképpen beszélnék, hogy mi történt. Sokszor látni, hogy szeretett emberről nyilvánul meg bántóan, gúnyosan valaki, csak mert valami „jószándékú” beetette valamivel, vagy ráharapott valami légből kapott pletykára, és játssza a sértődött óvodást, de nem jut eszébe megbeszélni. Az persze más, ha az illető nem reagál, nem ír, nem válaszol, nem akar találkozni. De akkor már nincs is mit megszakítani.