Van olyan ismeretséged/ismerősöd, akit nehezen engedsz el, fáj, hogy már nem vagytok kapcsolatban?

#18 „Nem lehet tudni, hogy az új helyzetben hogyan viszonyuljatok egymáshoz.”

De lehet. Erre van egy nagyszerű találmány. Meg kell egymással beszélni. Legalábbis engem még nem keresett fel sem a Jótündér, sem Dzsinn pajtás, hogy akkor kívánjam azt, hogy kapjak erre választ a másik fél nélkül is.

Az nem kölcsönös kommunikáció, hogy az egyik mindent megoszt, ami történik vele, a másik meg semmit. Kérdez, de nem kap választ. Ha az egyik fél úgy csinál, mintha az lenne a legszörnyűbb dolog az életében, hogy próbálják vele tartani a kapcsolatot, de nem hajlandó tisztázni, hogy mit szeretne, és nem kér időt sem, hát nem sok mozgástér marad. (#17-es voltam)

#22:

Te tévedésben vagy! Én sehol sem írtam azt hogy én nem próbáltam vele beszélni!

Nem is egyszer beszéltünk azóta. Kértem tőle segítséget (nem pénzt) csak ő nem akart segíteni. Pedig én elég sokat segítettem neki munkában, magánéletben, lelkileg.

Én próbáltam nem is egyszer megkeresni, volt hogy ő jött hozzám amikor nem volt neki más aki érdekesebb lett volna mint én. Ez egy hosszú évek óta tartó huzavona. Ha valakinek jól megy a sora (jobban mint régen) akkor hajlamos elfelejteni hogy ki segített neki hogy oda jutott.

És ezek után mondtam én azt hogy akkor most már rajta a sor!

(#9)