Mikor szoktak "elboszorkányosodni" a nők? Miért lesz belőlük "házi sárkány"?

Mert a férjük már nem bánik velük úgy, mint az elején. Nem figyelmes, nem érzik magukat igazi nőnek mellette, nem törődő, nem veszi ki a részét eléggé a gyereknevelésből és minden szar a nő nyakába szakad, ki ne lenne így idegroncs. Vagy egyszerűen kiszerettek a férjükből és már minden mozdulata idegesíti őket.

Én mondjuk azonnal kiszállnék egy olyan kapcsolatból, amiben azt venném észre, hogy életvidám, kiegyensúlyozott nőből átmegyek egy idegbajos hárpiába (ilyenre amúgy még nem is volt példa, pont azért, mert olyan pasival nem lennék, aki ezt hozza ki belőlem), de nem mindenki elég talpraesett ehhez :D

Ahogy az 1-es írja.

Én is megkaptam már ezt a férjemtől, miközben ült a kanalén telefonozva, én meg főztem a konyhában úgy, hogy a gyerek a lábamba kapaszkodott, én meg kiabáltam vele, hogy a tököm kkvan már, hogy mindent egyedül csinálok.

Pedig az en férjem a gyerekek előtt mindenben részt v

3-as vagyok, szóval mindenben reszt vett anno, csak olyan tipikusan belekényelmesedett utana abba, hogy intézem a dolgokat.

De az elvárasok, legyen tiszta haz, meleg kaja, enideje a gyerekek mellett, az negmaradt. Az, hogy nekem nulla énidőm volt, hogy minden rám maradt, pedig dolgoztam is, az nem szamít.

És akkor ha szóltam, hogy szedje mar össze magát, vegye ki a részét, ne reggel fél 9ig aludjon mar, mikor én ejjel 6szor keltem a gyerekekhez és hajnal óta fent vagyok velük, akkor kaptam meg egyre többször, hogy milyen sárkany lettem.

Sok veszekedes volt, majdnem el is váltunk, aztán rájött, hogy változtatnia kell. Most sem mondom, hogy elégedett vsgyok, de sokat javult a helyzet.

Ugyanez, amiket előttem írtak.

Gyakorlatilag a harmadik gyerekem lett a férjem, pofákat vág ha meg kell mozdulni, vagy neki kell itthon maradni a beteg gyerekkel, de elvárás az van. Ha nyílik a szám, hogy kelljen már fel, akkor jön a de tipikus asszony lettem, pedig nem csinált semmi, mit rikácsolok. Pont ez az, hogy semmit nem csinál. Egész hétvégén képes a kanapén szundikálni telefonnal a kezében, mert ő olyan fáradt.

Jaja, de azt ugyanúgy elvárják, hogy dolgozz te is, legyen fizetésed.

Amivel semmi gond, sajnos egy kereset kevés háztartásban elég, de az otthoni robotot senki nem fizeti ki neked.

Én meg is értem azokat a nőket, akik ezek mellett nem is dolgoznak, vagy csak minimális részmunkaidőben.

Azért napi nyolc óra munka mellett, ami több, hiszen ott az út hossza, meg gyerek(ek) logisztikája, lesz a nyolcból 10 óra is, és még utána moss, teregess, ruhát hajtogass, kaját készíts, tálald fel, pakolj el utána, mosogass, ha nincs gép, játsz a gyerekkel vagy csak szimplán beszélhess vele, altasd el,készítsd elő a dolgokat a következő napra, stb.

És akkor a nők munkaideje végtelen. Nem kell csodálkozni, hogy ki van a tökük és "sárkányok" lesznek. Mert ha beintenének, hogy nem lesz kaja főzve, rendeljetek, nem lesz tiszta ruha, el tudjátok indítani ti is a gépet, meg tudjátok fogni a seprűt, stb. akkor ő lenne a világ rossza, meg hát az "női meló". A nők meg itt hibáznak, hogy ezt a mintát hozzák, mert azt hiszik, hogy ha nem csinálják meg, akkor nem fogják őket szeretni.

Engem nem is a háztartás izgat, hanem a közös gyereknevelés, ami a férfi szerint annyit jelent, hogy max ő megy érte a suliba.

De foglalkozni, tanulni, azt már nem, mert neki nehéz napja volt. Nos, nekem is. De ha még napi 18 órát is kell dolgozni, a mosogatás elmaradhat, de a gyerek nem.