Miért kezd el valaki folyton magáról beszélni?

Ha az utóbbi időben vette fel ezt a szokását, akkor valószínűleg tényleg nincs mostanság jó időszaka, nyomaszthatja valami, vagy valamilyen megterhelő dolgon mehet át.

Szerintem érdemes lenne ezt mégis elmondani neki, de semmiképp sem letámadva, hanem óvatosan felvezetve, és felajánlva (de csakis, ha komolyan gondolod), hogy meghallgatod, bármi bántja.

#13, a leírásod alapján olyannak tűnik, akivel lehet erről beszélni.

Pl ha magamból indulok ki, én nem szeretnék így viselkedni, de általában csak utólag veszem észre. Ha nekem szól valaki, hogy bocs, de rosszul esik, hogy rólam eltereled a szót magadra, mindig bocsánatot kérek, és javítok.

"Nekem meg egyáltalán nem olyannak tűnik. Ilyen az alaptermészete."

Az lehet, de mit is jelent ez az alaptermészet?

Egy haverom felesége szétb.szott idegileg. Olyanokat csinált, hogy miközben beszéltem hozzá, egyszer csak hirtelen elkezdett mondjuk a feleségemhez beszélni. Rászóltam, hogy ember, ne már. Erre bocsánatot kért, folytassam. Egy perc múlva ugyanúgy. Ilyet és ehhez hasonlókat rendszeresen csinált, ha tiszteletlen, bunkó emberre példát kellett volna mondanom, vele kezdtem volna.

Erre kiderült, hogy k.rvára nem szándékosan csinálja, hanem enyhén ADHD-s. Járt pszichológusnál, tanult gyakorlatokat, és látom rajta, mekkora erőfeszítéseket tesz, hogy képes legyen rám összpontosítani. Azóta is csomószor elkalandozik, de egész másként élem meg.

Érted: neki is alaptermészete. Csak nem úgy, ahogy te gondolod.

"De a barátod nem ADHD-s. Csak simán tapintatlan, érdektelen, önző. Jó, hát biztos nehéz egy régi barátságot elengedni."

Ezt nekem írtad, vagy a kérdezőnek?