Miért kényelmesedtek el ennyire az emberek, hogy nem bírnak 300 métert sétálni, néha főzni, a kertet gondozni, stb?

#10

Úgy tudtad te értelmezni a kérdező írását, mint ahogy összemosod a 6-os és a 7-es választ, amit két külön ember írt.

A 6-os választ én írtam, abban pedig nem szerepel 300 méter, az a 7-es válaszban szerepel.

Ennyire vagy te hiteles. Erről csak ennyit.

Munkahely, sok fiatal. Van néhány 40-es, 50-es. Művelgetik a kertjüket, bár ők is már csak jobbára azt, amivel nincs sok vesződség. Tök, cukkini, spenót, meggy. Kínálgatják a munkatársaknak; sok van, szívesen adják.

Nem, ők nem fognak meggyet magozni, tököt gyalulni (és lefagyasztani), spenótot pucolgatni. Megrendelik az ebédet, gyakran mellé az eldobható evőeszközt, aztán hónap közepén sír a szájuk, hogy elfogyott a pénzük.

(A műkörömre valahogy szoktak tartalékolni..)

Ha minden nap lemegyek az 500 méterre lévő boltba kocsival az 365 km ami 7 literes fogyasztásommal 25.5 liter azaz fél tank benzin ami mai árfolyamon éves szinten 15-16 ezer Forintot jelent.

Éves szinten amúgy vezetek 15-20.000 km-t munka és egyebek miatt, tehát pont nem az az a pár 100 km fog számítani.

Mindig ezért mondom, hogy érdemes összetetten gondolkodni.

Mert alapvetően a van kocsi-nincs kocsi között tudsz nagyot spórolni, de onnantól, hogy van autód már nem az a plusz pár ezer Forint fog számítani.

Az, hogy autóba ülsz a boltig jelent 50-100 Forint többletet.

Nem ez fogja az embereket földhöz vágni, hanem az, hogy bemész a boltba és otthagysz egy sima vásárlással 5-10 ezret.

Eleve a kérdező egyszer azt írja "néha főzni" majd azt hogy "heti 3-szor főzni". Mellé bejön a kert gondozása és akkor ott vagyunk hogy a fene nagy anti-lustaságban semmi másra nem lesz időd.

Én azt vallom, dolgozzon az ember a munkaidejében. Én azért dolgozom, hogy legyen időm úgynevezett "lustának enni" és nem azért, hogy hazaérve tovább dolgozhassak.

#15, Én azért dolgozom, hogy legyen időm úgynevezett "lustának enni" és nem azért, hogy hazaérve tovább dolgozhassak.

És gondolom, nős vagy. És amihez te lusta vagy - mert megdolgoztál érte, hogy az lehess -, azt majd megcsinálja az asszony. Így szokott az lenni volt.

#16

Nem a 15-ös vagyok, de teljesen egyetértek vele - és én vagyok “az asszony”. :D közös célunk otthon, hogy megússzunk amennyi munkát lehet, hamar letudjuk azt amit nem lehet megúszni, és igen, utána lustálkodunk, hobbizunk a kevés megmaradó időben.

Soktényezős a történet!

A bezzeg időkben lényegesen szerényebbek voltak a körülmények, lehetőségek!

Nehezebb volt kigazdálkodni egy gépjármű fenntartását, előre meg kellett rendelni és államilag fenntartott cégeken keresztül lehetett behozni gépjárművet, amely nem volt garancia arra, hogy olyan gépjárművet kapott az ember, mint amilyet szeretett volna. Ez elsődlegesen a színekre volt igaz. Autoker... :D Ma utána vágják az embernek a 10 milliós kocsit is, csak fizesse a részleteit és minden sarki közértben lehet kocsit rendelni.

A bezzeg időkben egy lakosság létszámára viszonylag jól méretezett és funkcionáló tömegközlekedési hálózat állt rendelkezésre - szemben a mostanival, ahol inkább a link menetrend mentén túlélő pénzszedegetést próbálják meg szolgáltatás köntösben letuszkolni az emberek torkán. Speciel, nem vagyok kisegítve a telefontöltő kimenetekkel és a jazz-es plafon világítással, ha a buszok fényévenként járnak, retkesek és sem a rajtuk utazók, sem a vezetőik jelentős hányada nem képes normálisan viselkedni. Azzal sem vagyok kisegítve, amikor már a dugó közepén dohogva méltóztatik benyögni a digitális maca, hogy ha leszálltam volna öt megállóval előbb és átszálltam volna valami más tömegközlekedési járműre, akkor megúszhattam volna az éppen aktuális haláltáncomat és nem kellene hívogatnom a főnökömet annak okán, hogy csak holnapra várjon!

Átalakult az emberek értékelési, önértékelési rendje is. A bezzeg időkben nem ragaszkodtak annyira mereven az emberek ahhoz, hogy "különlegesnek" érezhessék magukat és a kötelességtudat is teljesen másként működött, mint manapság, de abban az egyben biztos vagyok, hogy mostanában hatványozottabban élnek az emberek azzal a tudattal, hogy semmivel sem kevesebbek, mint mások, - ha ők megtehetik, hogy ilyen vagy olyan luxust megengedhetnek maguknak, akkor én miért ne tehetném meg. Megint más kérdés, hogy a státuszszimbólumból átlényegültek hétköznapi alapfelszereléssé a gépjárművek és az emberi önzés is magasabb szintre lépett, mint amilyen szinten a bezzeg időkben volt jelen.

Nekem sem tetszik, hogy amikor oda költöztem, ahol most élek, a parkoló közepén egy zöldekkel borított szigetecske volt, mára pedig egy olyan, gépjárművekkel borított parkolóvá lényegült át, ahová még Algériából is járnak parkolni - szemben azzal, hogy akik nem itt laknak, azoknak is van, lenne hol parkolniuk. Konkrétan egy félig sem kihasznált parkoló van a szemközti lakópark alatt kiépítve, de a szomszédos utcákból is itt parkolnak egy csomóan, miközben azoknak kell érkezéskor vakarózniuk - parkolás ügyben, - akik meg itt laknak állandóra bejelentettként.

Többek között ennek orvoslására vetettem fel a linkelt oldalra beküldött 23. válaszomat:

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__12..

De a gépjárművek köré épített biznisz mindent visz, - akik építik és menedzselik ezt az egészet, annak az emberek pénzén kívül semmi sem kell és semmit nem szeretnének nyújtani a lehúzások ellenében...

Én is elítélem azokat, akik képesek 30 méter megtétele okán autóba ülni, de valahol azt is meg lehet érteni, hogy amennyi adóra lehúzzák őket, szeretnék a maximumot kitaposni a pénzt szedegetőkből, az meg soha nem volt erőssége a magyarnak, hogy tekintettel legyen mások érdekeire.

Egyetértek itt adott nézetekkel.

S nagyon igaz, hogy adott emberek úgy sírnak, hogy tényleges lustaság/fáradság miatt nem tesznek praktikusabb lépéseket.

Pl anyáméknál 3 háztömbnyire van a tesco... Mégis autóval meg. Pedig ott a bicikli.

S amiket vesz nem nehéz, simán elfér a bicikli kosarába.

De ha nagybevásárol, akkor megértem. Viszont sose csinál nagy bevásárlást, ami logikusabb lenne.

Mi párommal havi egy nagyot csinálunk. Kenyeret meg csináljuk itthon. Tésztakeverőbe csak beleöntöm a dolgokat, a tészta pihentetéséhez nem kellek amúgy se, sütőbe betenni és kivenni kell.

Kajarendelés, taxizgatás húgom "jó" szokása,aztán görbül a szája, hova lett a kess...

Vannak ilyenek.

Az más,hogy ki mit csinál pl egy hosszabb időt igénybe vevő étel elkészítése helyett.

Ha a 120. takarítást a héten, annak semmi értelme.

Ha baráttal dumálunk, az alatt is járhat a kezünk, nem nagy dolog.

Elkerülhető a nevetségesen túlárazott kaja,

Elkerülhető az ételmérgezéstől a mosogató drótszivacs szála az ételben stb. (Jártam már így is, meg mesélhetnék miket találtam ételekben. Megjegyzem sok helyen kiszúrok mindent.)

Spórolhat is az ember otthoni koszton, főleg ha nem egy napra főz.

Vagy pl pizza tészta készítésekor többet készítek és lefagyasztom az alapot.

Ugyanez a kakaóscsigánál.

Többet készítek, megfelelően rakom el és tárolom.

Frissen kisütöm, amikor éppen megkívánok 1-3 csigát pl reggelire.

Amíg készülök addig megsül. Csak időben ki kell venni és hűtőbe tenni pl azelőtti este.

Ha valaki úgy rendel, hogy pl nem akarja, hogy a munkaidejéből menjen el a sütés-főzési idő... Csak akkor jogos, ha sokkal többet keres óránként.

Pl vállalkozás stb.

Az idő pénz... ám nem mindegy kinél mennyi.

Szeretem a praktikus megoldásokat.

El kell fogadni, hogy vannak logikátlan egyedek, a probléma pedig az ő bajuk, nem az enyém.

Ha nem képesek megfelelően kezelni a dolgokat, problémáikat, az az ő dolguk.

A logika és problémamegoldó képesség hiánya sokakban jelen van.

Holott rengeteg mindenben lehet "lustán" működni.

Pl előre elkészített vagy /és fagyasztott saját ételek.

A mennyiségtől függetlenül ugyanannyi idő vagy minimális különbség, az eredmény viszont megkönnyíti az életet.

De pl volt olyan időszak, amikor azt is bevezettük, hogy akkori lakótársammal felváltva főztünk, idővel beszállt ebbe az akkori szomszédunk is, akivel jóban voltunk.

Ha külön kellett volna főznünk, akkor mindegyikünk ideje elment, így viszont harmadára esett az erre szánt idő, amit mára fordítjattunk, mi esetünkben a tanulás vagy plusz munka volt.

Szimplán többet főztünk, így a másik kettő félnek is jutott, később pedig nekünk a másik ételéből.

Reeengeteg logikus lehetőség van a világban. De a buta ember nem tud mit kezdeni a "logikával" s önmagát sanyargatja.

Segíts magadon és isten is megsegít. - ahogy mondani szokta mamám.

Ui.: mindegy, hogy idős vagy fiatal. Nem kortól, nemtől függenek ezek.

Mindegyik generációban jelen vannak logikus, praktikus egyedek s butácskább, lustább emberek is.