Az az ember minek éljen, aki nem képes elfogadni, hogy az élethez dolgozni kell?
Úgyk épzeljetek el, aki megrendíthetetlen dogmatikusan nem akar munkát és bármit mondanak neki, hogy munka így kell, munka úgy jó, stb, minden is lepereg róla.
De tényleg, én amióta eszemet tudom rühellem az életnek ezt az alapját. Ha dolgozol = élsz. Ha nem dolgozol = éhenhalsz és megfagysz. Nem tudom elfogadni és én nem akarok dolgozni, nem akarok munkát. Otthon akarok léhűtő here lenni és elegem van a foglalkoztatottságból. Tényleg MINDENT megpróbáltam már. Pszichológusok tömkelegét (évekig jártam / fő). Pszichiátert és antidepresszánts. Párkapcsolatot. Nyugaton élést. Szociális életet. Edzőtermet. Játékokba menekülést.
Képtelen vagyok az életre. A 40 órás heti munka hiába csak 40 a 168-ból. olyan mintha 99%-át felemésztené a napjaimnak. Home office munka ugyanez, ahol ténylegesen csak 40 és nincs utazás vagy hasonló plusz órák. Úgy érzem, nincs mellette életem. Nincs időm, energiám, erőm semmit sem csinálni. Mindegy, hogy a matematikai tények mást mondanak.
Nem lenne jobb ilyen embernek megölnie magát? Objektívan... A világ sosem fog megváltozni, a munka marad és a számlák jönnek. A vadonban és farmon élés még több munka és nem is kellemes.
#40:
+ az egymástól való rendszeres lopás, verekedések, késelések sem ritkák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!