Egy ember van a világon, akit tiszta szívemből gyűlölök. Én vagyok az. Mit tegyek?

A múltamból adódóan nagyon nem vagyok kibékülve magammal enyhén fogalmazva. Gyerekként mindenhol a vicc tárgya voltam az enyhe autizmusom és erős figyelemzavarom miatt. Most itt ülök 21 éves fejjel és ott tartok, hogy lassan el fogom marni magam mellől az embereket ezzel az önutálattal. Bármi rossz történik én mindig magamat hibáztatom. Járok szakemberhez, sok módszert kipróbáltam már. Próbáltam a külsőm változtatásával sokszor változtatni a véleményemen, de mivel transznemű vagyok szerintem sosem fogom elérni, hogy meg legyek elégedve a külsőmmel, ezt elengedtem rég. Van egy csodálatos párom és egy kisebb baráti társaságom, akikben megbízhatok. Azt hallom vissza tőlük, hogy egy arany szívem van, de sürgősen meg kell tanuljam magam jobban tisztelni és szeretni. A páromat egyenesen kikészítem ezzel az idióta szokásommal, ilyenkor indulatból olyanokat mondok, hogy “Nekem nem kéne élnem” és hogy “Én mindenki életében felesleges vagyok”. Sokszor nem tudom kontrollálni magam, amikor feszült vagyok, mert ha nem kezdem el magam ostorozni felgyülemlik bennem a stressz. Nekem ez efféle stresszlevezető módszer. De én is tudom mennyire rossz lehet ezt egy olyan embernek hallani, aki önszántamból része az életemnek.