Van más fiú is aki visszataszítónak tartja a hagyományos heteroszexuális keresztény fehér férfi minta képet? Mondom ezt én nem melegként, hanem aszexuális fiúként!

Neidermüller, te vagy az!?

[link]

Engem taszítanak, én csak ilyem egybites, embereknek tartom őket, primitívek.

Középkori szinten gondolkodnak.

A nő helye a konyhában van, vagy az éjszakai bárban, szerintük van női munka és férfi munka.

Felsőbbrendűnek hiszik magukat, nárcisztikusak.

Pedig általában még csak nem is néznek ki jól, hanem ilyen pacalfejű, igénytelenek, túlsúlyosak, alkoholisták.

A 6-os válaszoló utolsó mondatához hozzátenném, hogy legtöbb ilyen keresztény mintapasi akkor látenes meleg,vagy titokban férfivel szexelő,azok után kajtató, mint egy tömbház.

Inkább egy karakteres,értelmes aszex férfi,mint a fenti primitívek.

Ezt pedig férfiként írom, aki szégyelli magát ezek miatt a "derék,hetero "férfiak miatt !

Békesség neked, kérdező!

Bocsásd meg érte, de biztosra vehető, hogy nem fiúként írtad ki a kérdést, mint ahogyan sokan a válaszolók közül sem azok, ez egyértelműen kiérződik a sorokból, a fogalmazásból. Sokan nem tudják, de az íráskép rengeteg dolgot elárul valakiről, és nem csak a helyesírás hiánya, amibe sokan belekötnek, ha elfogytak a szív kincsei egy eszmecserében, és már nem lehet másként a másik félen fogást találni, így tör fel a testi indulat.

A léleknek nagyon fájó ez a fajta gyűlölet és haragot olvasni. Ha ennyi tüske, neheztelés, gyűlölködés indulat van a szívben, akkor az mikor, miként képes a szeretetre? Hiszen ami a szívben meggyökeredzett, azt szólja a száj. Azt mondja Krisztus, hogy a szívnek bőségéből szól a száj, és amilyen a fa, olyan a gyümölcs.

Semmi közöm a valláshoz, és Isten nem vallás. De ettől eltekintve, még ha igaz is, amit írtok, hogy a vallásos babonaság, dogmatizmus, erőszak, felemelkedettség és akaratosság jellemző metszéspontjai a vallásnak, az akkor sem jogosít fel titeket és senki mást sem arra, hogy egyrészt magát különbnek tartsa, másrészt az embertársait így gyalázza. Mindannyian gyarlók vagyunk, telve hibákkal, perverziókkal. Isten látja a szíveket, senki sem tökéletes. Ha ez a véleményetek ezen vallásos férfiakról, akkor miért nem imádkoztok inkább értük? Vagy miért foglalkoztok velük ennyit? Miért bántjátok, gyalázzátok őket? Ez a békés élet, hogy ezt tesszük a másikkal? Ez árad ebből a fertő világból, ez az új hullámos métely feminizmus, LMBTQ és genderizmus. Az egész világunkat szétveti, és fellobbantja a lángot a nemek között. Ugrasztja egymásnak a férfit és a nőt. Nem vallás van, férfi meg nő, gondolkozásmód meg ízlés elsődlegesen, hanem emberek vannak, emberek vagyunk, hibákkal. Persze ez nem azt jelenti, hogy fogadjuk el a másságot, a taszítót, a károsat. Hanem azt, hogy ne bántsuk a másikat, hanem áldjuk, imádkozzunk érte, ahogyan arra Krisztus is kér, és nem a vallásról teszek bizonyságot. Isten ott Él-Ő az emberi rendszereken kívül.

Amikor valaki így becsmérli a másikat, ennyire gyűlölettel szól a szája, az hajlamos azt hinni, hogy ő különb a másiknál, de valójában, amiket mond, ír, azokat magából mondja saját magának. Nem a másikat bántjuk ezzel, hanem a saját lelkünkre hozunk békétlenséget. Akinek van leli békessége, akiben van alázat, az sosem ír így vagy mond ilyet az embertársára/nak. A bosszúszomjas, gyűlölködő szív sokkal nagyobb vétséget követ el, mint az, akiről így érez. Annál az embernél ő mélyebben van. És itt még állítólagosan hölgyek is vannak, ilyen undorral, ilyen fokú megvetéssel. Nők, Isten ékei, akinek legalábbis annak volna szükséges lenni. De ha egy nő is így gyűlöl, az miként becsüli magát nőként? Mit tud ő adni egy férfinak, ha ilyen fokú megvetés él a szívében? Milyen anya válik majd belőle? Az életben is ezt élem meg tapasztalom, főleg a fiatalabb lányok esetében, ezt a fokú gyűlölködést, haragot, rosszindulatot, megvetést, lenézést, gőgösséget. Mintha nem lenne bennük élet, nem ég a szemükben a tűz, énképzavarosak, fiatalon kiégettek, megfásultak, telve traumákkal, pletykáskodók gáncsoskodók, érzelmileg manipulálók, komplexusokkal, túlzó megfelelési kényszerrel küzdők. Ez persze a férfiakra is jellemző, de nem ilyen mértékben. A nők, főleg a mai dívó feminizmus okán sokkal inkább felbolydultak, mint a férfiak. Mert az itt lévő kommentek zömét sem fiúk írták, ez biztos, de ezek rájuk is éppen úgy igazak.

Ne gyűlölködjetek, kérlek titeket, mert mindenki magát jellemzi, és a haragos szív mindig a saját farkába harap. A harag helyett lehet szeretet, megbocsájtás is a szívben, ami életet ad, ez utóbbi azt elveszi. Ezért a legtöbb ember ma szimbolikusan élőhalott. Így éreznek, és hiszik, hogy élnek, de valójában a szívük már meghalt, és csak a testük vegetál.

A Szent Lélek adjon lelki békességet, örömöt! És azt is értesse meg, hogy nincsen külső ellensége az embernek, csak egy van: az ember a saját maga ellensége!

Üdv.