Aki keveset dolgozik, stresszel, lassabban is amortizálódik (akár fizikailag)?

9# Genetika is lehet szimplán, én is baromi jól nézek ki 33 évesen, jó, gyerekem nincs, de pl nincs egy darab ráncom sem, havi szinten kérnek tőlem személyit alkohol vagy cigi vásárlásnál (ezt mondjuk én is túlzásnak érzem azért, de mint látod, még csak olyan rohadt egészséges életet sem élek), az arcápolásom kimerül abban, hogy lemosom a sminket este és párnaponta eszembe jut a peptideket is felkenni, meg használok fényvédőt. Ha belehajolok a tükörbe, azért látom, hogy nincs annyira hamvas tini bőröm, de ennyi. Szerintem amúgy szimplán a hosszú, fényes haj téveszt meg sokakat, mert ilyen korban már sokan, pláne akinek gyereke van, inkább praktikusabb frizurát hord, amivel nem kell annyira sokat foglalkozni. Nekem meg van időm heti 1-2x megcsinálni normálisan, meg reggelente, mert nem a gyereket kell oviba rángatnom. De a többi része szerencse, anyukám is ilyen volt a 30-as, 40-es éveiben, mindig a nővéremnek nézték idegenek, pedig azért 18 év van közöttünk.

Az a kérdés hogy boldog-e, mert akkor nem amortizálódik ha igen. Lehet csilli-villi körülmények között is egy ember roncs. Akkor is például ha nem dolgozik, és látszatra a hobbijainak él, hedonista életet folytat. Sok dolog van amibe nem látunk bele.