A nők általában nem szeretik az erőszakos filmeket?

Általánosságba véve szerintem igen.

Öngyilkosság essetén például a nők a kevésbé erőszakos megoldásokhoz fordulnak, mint a férfiak. Ebből kiindulva, meg lehetséges.

Megpróbáltam utána nézni, de két külön forrás két külön statisztikát mutatott; az egyik szerint horrort valamennyivel több nő néz, mint férfi, a másik szerint pont fordítva.

Szerintem egyénfüggő..

#6:

Az ilyen statisztikáknak annyi közük van a valósághoz, mint Makónak Jeruzsálemhez.

Engem nem zavar az agresszió és a vérrontás egy történetben, ha az odaillő és van megfogható szerepe. Nyilván ennek az esélye műfajonként változik.

Az értelmetlen erőszakot, ami beleillik "torture porn" alkategóriába (pl. "A Serbian Film") kifejezetten nem szeretem, de például a "Saw" filmekkel nincs bajom, azok amolyan bűnös élvezetek. Az olyasmi dolgok pedig, mint a vérsas a "Vikings"-ben, a lefejezés a "Game of Thrones-ban" és társaik egyáltalán nem kavarnak fel. Az egyedüli jelenetek, amik rendszeresen elborzasztanak, azok a nemi erőszakot ábrázoló jelenetek és az öncsonkítás (nekem az, hogy a "Les Miserables"-ben kihúzzák Fantine fogát, rosszabb, mint bármilyen akció film).

A politikai drámák többségét nem nevezném erőszakosnak, azok inkább csak untatnak, kivéve ha egy számomra kedves történelmi korszakban vannak elhelyezve (pl. "Medici"). A háborús filmeknél pedig nagy a szórás, ott inkább az emberi oldalról megközelített filmek vonzanak, semmint a "nagy egészről" szólóak. Ilyen téren személyes kedvenc a "War Horse".

Nekem egyébként pont az a tapasztalatom, hogy a nők sokkal nagyobb eséllyel nyitottak a horrorra és a krimikre (akár fiktív, akár valóságos). Legalábbis könnyebben találok a női barátnőim és ismerőseim között olyanokat, akik élvezik ezeket, semmint a férfiak között. A "true crime" műfaja határozottan a nők között dominál.

25/N