Miért taszítják el azt akit szeretnek?

X Személy eltaszítja B személyt

X szereti B-t, X fél, hogy nem érdemli meg Btől Bnek a szeretetét,ha B is szereti X-et, X sérülve van lelkileg, fél, hogy nem érdemli meg B szeretetét, és/vagy diszkomfortos Xnek ez az érzet, hogy(ha) B szereti, mert nem tartja szerethetőnek X saját magát, X-et még soha nem szerették igazán, sokáig nem ismerte milyen szeretve lenni, ezért megijed tőle, mert még nem ismerte ezt az érzést/helyzetet, hogy milyen szeretve lenni, és megijed tőle. Mert amit nem ismerünk, attól félünk.

Sokan, akik bántalmazó családban nőttek fel, maguk is bántalmazó "társat" keresnek maguk mellé; mert azt a helyzetet, szituációt már ismerik. Az a "biztos rossz". Már tudják, hogy az milyen,és hogy az milyen mértékű rossz. Ezt/

Ilyesmit hallottam valahol.

Másik lehetőség: X nem is szereti szívből B-t. Úgyhogy totál nem érdekli,mi van B-vel.

Vagy pedig,ha hiányolja B-t,mert észreveszi X,hogy magára maradt, akkor azért akarja magához visszacsalogatni; visszaédesgetni, mert fél, hogy egyedül van; plusz így nincs kivel "játszania", csak használja B-t a saját maga számára, hogy B szórakoztassa őt. Mert ha elüldözi B-t is, akkor így nincs kibe 'belerúgni', nincs kinek feszegetni a határait, hogy meddig mehet el vele X a sz3métkedésben (próbáratenni,hogy hol van B tűrés-határa,amíg még nem akad ki, B szereti uralni X érzéseit, szereti felbosszantani, utána szereti visszaédesgetni őt, hogy B újra szeresse őt,és újra foglalkozzon vele, figyelmet szenteljen neki) , nincs akin kitöltse a feszkót, nincs aki felett kicsit fitogtathassa a hatalmát, akire akár ráijeszthessen, kiélhesse, hogy valakit kiosztott, megmonhassa B.nek a frankót+és okosnak érezze magát mellette, hogy X megveregesse a saját vállát, hogy milyen nagy kinyilatkoztatást tett valakivel szemben (hogy megdicsőüljön saját szemében - X Xnek a szemében,saját magának akar tündökölni). Unatkozna B nélkül. Meg X azt is szereti/szeretné, ha B ajnározza, csodálja őt a kinyilatkoztatások után, és körbeujjongja, hogy ő milyen egy zseniális. X akkor ezt el is várja B-től. Xnek Kicsi az önértékelése, azért akar magának minél több külső dicséretet,elismerést, hálát bezsebelni.

Mindkét esetben X egy lelkileg sérült ember, ezt hozza a gyerekkorából. Ha nem otthon bántották, akkor oviban,suliban. Az első esetben is kics Xnek az önértékelése;meg a másodikban is.

*traumatizálódott ember,de próbálja mutatni,hogy rendben van az önértékelése,csak átesik ennek mutatásával a ló túloldalára; vagy már eleve ott van,mert azt tanulta meg gyerekkorában, hogy az emberek g3nyók/szemetek, ezért ő úgy gondolja,ő jobb náluk, ettől tényleges felsőbbrendűség-érzete van, és akkor meg nem csak látszatra.

Nem volt érzelmi biztonsága gyerekként. Akiben 100%ban meg tudott/mert volna bízni, egy olyan "bázis"személy, akitől feltétel nélküli szeretetet kapott/remélhetett volna, akivel bármi gondolatát megoszthatta,és nem hülyézte le érte,aki őszintén érdeklődött, hogy mi van vele,de nem faggatta, elég volt,ha annyit elmonhatott;amennyit ő maga akart.

*Szal nem volt

ilyen rámenősen, idegesítően,zavaróan,kényszeresen,rátelepedősen,hogy "Mondjad már,mert akkoris kötelezően beszélgetni fogunk"; hogy tehát ráerőlteti a társaságát.