Az idős emberek miért kezdik el kéretlenül mesélni az életüket vadidegenkek? +Ilyenkor mi a helyes lépés?

#30

Ha nem akarja hallgatni, akkor nyissa ki a száját és közölje ezt az illetővel. De a magyar emberek többsége gyáva ezt megtenni, inkább helyette feljön ide és itt panaszkodik. Nem flegmázni kell, hanem érett, felnőtt ember módjára viselkedni, amire a legtöbb magyar úgyszintén képtelen, mert nem felnőtt ember, csak egy nagyra nőtt gyerek.

Egyébként akkor ezek szerint a mai társadalomban ennyire nyűg jót tenni a másiknak önzetlenül, mert nem érdeke az illetőnek, ő belőle nem lát hasznot.

30, neked minden szociális szabályt a szádba kell rágni, mert amúgy nem tūnik fel?

Lefogadom, hogy arra van eszed, hogy tudd nem kéne délután négykor pizsamában kódorogni az Andrássyn.

Pedig ez sincs direkt elmondva neked, de ha megcsinálod, az embereken látszani fog, hogy a dolog nem szociálisan elfogadott.

#31 Ha meg kinyitja a száját és udvariasan megmondja, hogy bocsánat, de nem érdekel, akkor meg - de egyébként enélkül is - azt kapja, hogy "Ezek a mai fiatalok..."

"Egyébként akkor ezek szerint a mai társadalomban ennyire nyűg jót tenni a másiknak önzetlenül"

A fenti szituáció nem önzetlen jótevés, hanem vérszívás és a vérszívásnak engedés. Az önzetlen jótevés az az, hogy valaki _önszántából_ - nem pedig valamilyen módon kikényszerítve - segít másokon. A másik ismérve az önzetlen jótevésnek, hogy nem ítélnek el azért, ha nem csinálod. Mint ahogy a te kommentjeidből is kiderül: te elítéled azt, aki ebben a helyzetben nem enged a vérszívásnak. Elítélsz azért bárkit, mert nem főz otthon egy nagy adag ételt és viszi el hajléktalanoknak? Vagy elítélsz bárkit azért, mert nem készít mondjuk mikuláscsomagokat télen és adja oda rászoruló gyerekeknek? Nem ugye? Azért, mert ezek az igazán önzetlen segítségek. Amiket nem várnak el, csak adhatók. A kikényszerített, elvárt segítség nem önzetlen segítség.

#33

Önzetlenség az is, amikor leszállsz az egód magaslatából, és végig hallgatsz egy nénit, mert tudod, hogy lehet, hogy egyébként a mai nap nem fog máshoz hozzászólni az a szerencsétlen, neked meg van kihez és áldozol 5-10 percet a saját idődből, amit egyébként is más baromságra is simán eltöltöttél volna. Nem örökkévalóságig hallgatod őket, csak addig, amíg vagy utazol, vagy sorban állsz, ez meg véges.

A hozzáálláson nagyon sok múlik. Nem vérszívásként kéne felfogni a dolgot, hanem elfogadni, hogy a legtöbb idős ember magányos, nincs már kihez hozzászólnia, mert körülötte kihaltak az emberek és igazán nem esik nekem nehezemre meghallgatni őket és nem elküldeni a jó büdös francba. Jól tudom, hogy sokszor csak panaszkodni akarnak, viszont, ha ez nekik jól esik, akkor ámen. Ha nem tudod ezt kezelni, akkor a hiba nem velük van. Elmondják és kész. Te pedig folytatod az életedet ott, ahol tartasz. Legalább a mai jócselekedeted is megvolt. Mert lehet, hogy neked dühítő, de neki meg jót teszel azzal, hogy legalább 5 percre megkapta a figyelmedet.

Én se haltam bele, meg más se. Ha egy kicsit empatikusabbak, önzetlenebbek lennének a magyarok, akkor egy ilyenen nem is akadnának fent.

#36 Én tartom azt, hogy az önzetlenség szívből jön és nem lehet kikényszeríteni. És azt is tartom, hogy mindenkinek joga van a saját idejét úgy beosztani, ahogy ő akarja - anélkül, hogy ezért bárki elítélné.

"A hozzáálláson nagyon sok múlik."

Neked konkrétan elvárásod az, hogy ilyen helyzetben mindenki engedje szívni a vérét - mert ez igenis vérszívás, ha olyannal történik, akinek se kedve, se engergiája nincs ehhez.

"Jól tudom, hogy sokszor csak panaszkodni akarnak, viszont, ha ez nekik jól esik, akkor ámen. Ha nem tudod ezt kezelni, akkor a hiba nem velük van."

Mindkét állításod téves a második mondatban.

1.: Én tudom kezelni, csak neked az nem tetszik, ahogy én ezt kezelem.

2.: A hiba abban van, aki kéretlenül, hívatlanul rátelepszik egy másik emberre és nem veszi észre magát. És egyébként nem kell ehhez még csak öregnek sem lenni.

De ha te ilyen végtelen energiával rendelkező jótét lélek vagy, az fasza! Nyugodtan ápolgasd az ilyen embereket, de baszki ne várd már el mindenkitől, hogy ugyanúgy működjön mint te! Nagyon más életutakat járunk be, iszonyú kimerültek tudunk lenni (én legalábbis), nem feltétlenül egó-kérdés a dolog.

Itt a nemakarás a baj.

Van egy csomó olyan szervezet, klub, csoport ahol magányos idősekkel foglalkoznak.

Ha ezek a magányos emberek tényleg akarnának tartalmas emberi kapcsolatokat kilalkítani, lenne rá lehetőség.

De nem.

Ehelyett zargatnak valaki olyat, aki erre nem nyitott.

1, Nagyra vannak maguktól, hogy "Én, egyedül én építettem fel a fél-, ha nem is az egész országot";

2, Jobban emlékeznek a régmúltra, mint a mai napra...

Ki lehet nekik mondani, hogy: "Bocs, de dolgom van".

"Bocs, de mindenkitől hasonlót hallok: de akkor megkérdezném, hogy miért tart itt az ország, ha régen mindenki hasonlóan cselekedett, mint maga?".