Az "el lehet menni ha nem tetszik" gondolkodás, egy ennek szenvedő alanyának számára hatalom vagy visszaélésnek számít?

Szerintem az én válaszomba is te kötöttél bele, 3 pipás. Nincs olyan helyzet, hogy bárki felettem legyen, felülről beszéljen hozzám. Hozzáteszem, hogy számomra.

Én a 10-es válaszát is teljesnek találom és értem.

A 10-es válasza nem teljes, van a mondatnak vége is, amit nem mondott el.

A hozzászólásodra csak annyit írtam, hogy "Helyzet adja." Ha ez neked belekötés, akkor sajnos azt kell hogy mondjam, hogy túl érzékeny vagy, és javaslom keress fel egy szakembert, mert ez így nem hogy a környezetednek nem jó, de egy idő után neked sem lesz jó, ha emiatt már nem lesz környezeted. Hidd el sokat segíthet, ha hosszas terápia során kiderül hogy melyik múltbeli korszakodban érhetett olyan lelkisérülés, ami ezt az érzékenységet kiváltja belőled, és miután ez megvan, lehet rajta dolgozni, hogy ez elmúljon, és megszünjön a túlzott érzékenység is.

Tudod van egy kérdés, amire mindenki a saját hitrendszere, tapasztalata alapján válaszol.

Nincs jogod másik válaszolóra reflektálni, kizárólag akkor, ha megindokolod, van érved az ellenkezőre. Kötelességed a meglátást elfogadni. Ha pedig nem értesz egyet vele, akkor asszertívennki lehet fejezni.

Olyan nincs, hogy túlérzékenység. Ezt inkább a kontrollmaniások szokták bedobni, mikor nincs érvük.

Terápiára én ajánlom magam neked.

De én azt gondolom, hogy zárt ajtók kapuján csak a hülyék kopogtatnak. Így én eljövök az ajtótól.

Hát igen, szoktak ilyet csinálni, hogy valami érvvel rásütik vitapartnerükre a nárcisztikus bélyeget, akár burkoltan, akár nyíltan, ha releváns, ha nem. Divat valóban. Az igaz, hogy léteznek kontroll mániások, és még az is, hogy ők szeretik ezt a szöveget, viszont az nem igaz, hogy csak ők használják ezt, és az sem, hogy nem létezik a túlérzékenység. Ez általánosítás. Az meg nem releváns, csak matek példában maximum. Az élet meg nem mátrix, ahol minden egy egyenlet.

Ha zárt ajtók kapuján hülyék kopogtatnak, ne menj sose vendégségben, mert egy épeszű ember (kivéve egy kis faluban, ahol mindenki ismer mindenkit) alap esetben zárva tartja a kaput.

Ki kötelez hogy elfogadjam? Na? Meg ki tiltja hogy reflektáljak a másik válaszolóra? Na kérek csak forrásokat ezekről!

Az meg hogy MÉG (!!!!) nem indokoltam meg a válaszomat, az lehet pl. azért is, mert várom hogy magától jusson eszébe, nem? Sokkal jobban jön ki, ha magától jut eszébe, mint hogy én kiegészítem. Erre nem gondolt Doktor?