Az "el lehet menni ha nem tetszik" gondolkodás, egy ennek szenvedő alanyának számára hatalom vagy visszaélésnek számít?

Ki ennek a szenvedő alanya?

Ha valami nem tetszik, akkor első dolog eldönteni, hogy akarsz-e rajta változtatni, vagy sem.

Ha nem, ellenben nyavalyogsz, az nem csak lúzerség, de a negatívitás lehúzza másokat is.

Hatalommal való visszaélés.

De van igazából hatalma bárkinek is a másik ember felett?

Szerintem nincs.

Ennek a mondatnak nagyon nem mindegy a kontextusa, mert kellő alattomossággal könnyen felhasználható áltozathibáztatásra. Legitimálni lehet vele az iskolai/munkahelyi zaklatást, vagy akár a korrupciót. Nem az elkövető a hibás, véletlenül sem őt kell felelősségre vonni, hanem azt, aki nem váltott iskolát/munkahelyet/élőhelyet, mert akkor már meg is érdemli. Mert azt csak így el kell fogadni, hogy ott egyesek azt csinálnak amit akarnak. Nehogy már a társadalom fellépjen az igazságtalanság ellen! Te bajod, minek mentél oda, vagy miért nem jöttél el?

Mondjuk ez a mentalitás sok mindent megmagyaráz, ami az országban történik.

"De van igazából hatalma bárkinek is a másik ember felett?"

Helyzet adja.

#6 Hát miért lenne az elkövető a hibás, nem? Hát az áldozat csak kiváltotta a gyengeségével a bántalmazói ösztönt az elkövetőből. Nincs is olyan, hogy áldozat, csak tett kiváltó. A tettes az áldozat, nem? Túl az irónián, igazad van.

#8 Sajnos ez így van.

De én legalább iróniából írtam, nem azért, mert így gondolnám. :) Igaz azzal a céllal, hogy kivetítsem azoknak a látás módját a kérdésről, akik meg komolyan gondolják, hogy mi zajlik fekete fénnyel megvilágított fejük belterében. :)