Tartasz attól, hogy ha valamire nemet mondasz, nem fognak kedvelni? olvasom most egy önismereti cikknél. Veletek megtörtént már?

Régen, úgy tini korom végéig, rendszeresen tartottam attól, ha nem mondok igent, akkor nemcsak, hogy nem fognak kedvelni, hanem már nem is akarnak mások kellően emberszámba venni. Elég durván megfelelési kényszeres voltam. Nem illegális, és nem nem-morális dolgokra kell gondolni azért gondolni.

Aztán rá kellett jönnöm, hogy nem ezen áll vagy bukik, hogy ki szeret, kedvel, fogad el úgy igazán, és onnantól kezdtem magam előtérbe helyezni. Még mindig előfordul, hogy többször mondok igent, mint kellene (mert könnyen tornyosulnak mostanság a programok), vagy, mint azt először érzem, de már tényleg sokat javultam, bár még mindig van hová.