Átlagosan mennyi ideig járnak ki egy közeli hozzátartozó vagy közeli barát halála után a sírjához a közvetlen családtagok, legjobb barátok egy évben több alkalommal is?

Őszinte részvétem 5-ös. Azt megkérdezhetem, hogy Édesanyád mikor halt meg?

Ezt igazán sajnálom 7-es. De van, akit a testvére még szekál is, téged legalább békén hagy. Sokszor pont a legközelebbi rokonok okozzák az embernek a legnagyobb szenvedést.

Köszönöm 9-es. Végre egy konkrét válasz, hogy fél évig tartott (nálad).

A többieknek is köszönöm a választ. A kérdést amiatt írtam most ki, hogy nemrég voltam New Yorkban, és "elzarándokoltam" az ikertornyok helyszínére. Anno 2001-ben engem valamiért eléggé megviselt az a rettenetes tragédia, mert kicsit úgy éreztem, hogy ez akkora horderejű történés volt, hogy bárhol a világon megtörténhetett volna, és akár én is lehettem volna az áldozata. Arra számítottam, hogy az ikertornyok helyén lévő vízesések (csak a déli működött, az északi száraz volt) te lesznek gyászoló rokonokkal, mert, hogy ugye rá vannak írva a halottak nevei a vízesések fémkereteire, és sokuk testét sosem találták meg, tehát ez egyfajta temető is ott, de talán ha 1-2 gyászoló embert láttam, a többiek csak turisták voltak, és vidáman szelfiztek a "különleges helyen". Mivel már több, mint 22 év eltelt a történtek óta, azért gondoltam, hogy már ritkán járhatnak oda a hozzátartozók.

A másik dolog, hogy én sokáig nem voltam egy nagy temetőbe járó, de idén nyáron lesz 5 éve, hogy egy kedves barátnőm eltávozott az élők sorából :( és az ő halála megváltoztatott bennem valamit. Mert azóta évente többször (évfordulókon, Mindenszentekkor, Karácsony táján) is kijárok, és nem csak őt, hanem a többi rokonomat és/vagy ismerősömet is „meglátogatom”. És még mindig bennem van a mehetnék, pedig egyszer már úgy éreztem, hogy elkezdett "lecsengeni", de utána újra "fellángolt".

Az pedig, hogy aki meghalt nincs sehol, egyrészt nem tudhatjuk biztosan, másrészt, pedig ha én lelki szinten jobban érzem magam ettől a "rituálétól", hogy felmegyek, kitakarítom, virágot viszek, sétálgatok a temetőben, akkor szerintem van értelme. Talán ez a "rituálé" az élőknek kell, hogy érezzük, hogy gondolunk az eltávozott szeretteinkre, és majd minket sem felejtenek el ugyanúgy, ahogy őket sem felejtettük el mi.