A "Fat Acceptance" mozgalomnak mi értelme van?

Az eredeti cél az lett volna, hogy csak mert valaki túlsúlyos/ elhízott=kövér, attól még emberi lény, és emberi mivoltában senkinek nincs joga a másikat megalázni. Márpedig azzal, ha egy kövér embert, csak mert épp ahhoz van kedve xy-nak, beszólogat, tehén, disznó, viziló, bálna, stb , ezt teszi az adott ember.

És nem kell az aggódó irgalmas szamaritánust játszani, mind tudjuk, hogy aki ilyen stílusban és így nyilvánul meg egy másik emberről, az NEM az egészsége miatt aggódik, pláne ha a verbálisan bàntalmazott szemèly még csak nem is a rokona/barátja, teljesen ismeretlen.

A mozgalomnak kb az a célja, hogy a már amúgy is komoly problémával küzdő embert ami a padlón van, ne akarjuk már még a földbe is taposni.

Érdekes, hogy a drogos, alkoholista függőket soha nem hallani annyit szídni, mint az evészavarral, falászavarral küzdő, ételfüggő, kövér embereket. Pedig egy drogos vagy alkesz még akár balesetet is okozhat, ha belőve/részegen vezet, az áldozat(ok) családjait tönkreteszik, mégsincsenek olyan közgyűlöletnek kitéve,mint akiknek csak az a bűne, hogy nagyon szeretnek enni.

Én 5 éve még kórosan elhízott, beteg ember voltam, testileg, lelkileg egyaránt. Az ég világon senkit nem érdekelt, hogy milyen érzelmi traumák vezettek oda, hogy az ételhez nyúltam akkor is ha nem kellett volna, ahogy más belövi az adagját, vagy az alkoholista leissza magát. Beszólogató utcai parasztot baromira nem az érdekelte hogy egészségre káros volt az állapotom, az érdekelte, hogy ha ő így nézne ki akkor öngyilkos lenne inkább. És ez gyakorlatilat minden rosszindulatból becsmérő emberrel így van. Maximum a közeli rokonok azok akik aggódhatnak az ember egészségéért, mást marhára nem érdekel, csak hogy hogy nézel ki, szégyellnek veled megjelenni stb stb.

Akik sose voltak elhízottak, soha nem fogják megérteni mi van a felhalmozott zsírréteg alatt, hogyan alakulhatnak ki màr kisgyerekkorban olyan rossz szokások, amik egyáltalán nem tudatosak, és mennyire borzasztóan nehéz ezeket megváltoztatni, és megérteni az elhízás lelki hátterét is, ami valójában ugyanolyan fontos mint egy diéta, vagy a rendszeres mozgás. Hisz ha a kényszeres evés mögött lelki okok állnak, akkor hosszútávon csak az fogja megoldani a problémát, ha ezekhez le tud ásni az ember, felismeri őket, és megtanulja tudatosan kezelni.

A kövérség elfogadása szimplán annyit jelentene általános szinten, hogy csak mert valaki elhízott, attól még ember, és nem kellene alantas lényekként kezelni őket. Plusz ex elhízottként, mára már lefogyottként, számomra sokkal könnyebb volt lelkileg úgy belevágni az életmódváltásba, hogy abszolut elfogadtam az aktuális állapotomat, megtanultam szeretni és becsülni magam kövéren is, mert jó ember vagyok és megérdemlem, és mert tudtam, hogy a gyógyulás sokáig fog tartani, jobb érzés volt és sok erőt adott, hogy nem egy utolsó gusztustalan szardarabnak érezni magam addig is, amíg el nem jutottam az egészséges testsúlyig.

Így hirtelen ezek jutottak most eszembe.

Mert a kövér nőkkel jó igazán d00gni.

Change my mind. :)

(Egyébként a komoly válasz az hogy van egy csomó ember aki amúgy sem fogyna le, így legalább nem kell emiatt önmagát marcangolnia. Vannak akik ezzel visszaélnek, mint minden mással. Szerintem nem kell ebbe belefeszülni, nyugodtam lehetsz 48 kg, vagy 102 senki normális embert nem zavar.)

Szerintem meg semmi értelme nincs. Itt is látszik a kommentekből, hogy a jelenlegi fat-acceptance azt reklámozza, hogy: az igénytelen, brutálisan elhízott nők is nők, azoknak is szükségük van szexre, meg "kövér nővel sokkal jobb", a kövér férfiak (mondom ezt sovány férfiként) meg ugyanúgy le vannak mindenki által nézve, a kövér nők is csak köpködnek rájuk, mondván "ki akarna valamit az ilyen potrohos, ronda, dagadék zabagépektől, száradjanak csak meg egyedül".

Én fat-acceptance videót/interjút/reklámot/healthy in every size hülyeséget még SOHA nem láttam kövér férfival, csak hatalmas bálna nagyságú nőkkel, akiknél a hülye is látja, hogy majd szétrobbantja őket az irigység, mert bizony ők sem akarnának elefántok lenni, de egyszerűbb beverni egy tepsi süteményt és ócsárolni a vékonyakat meg "én milyen boldog vagyok kövéren is"baromságot skandálni, mint tenni a fogyásért. Saját magukat verik át ezzel, az érvelésükből is egyből hallani, hogy nagyon is tisztában vannak vele, hogy az extrém túlsúly egy nagyon rossz és kellemetlen dolog, mégsem akarnak tenni ellene semmit.

És mit kéne náluk mégis elfogadni? Kb senkit sem érdekel, hogy ők milyen kövérek, ők viszont non-stop azzal foglalkoznak, hogy XYZ miért akar(t) lefogyni, miért diétázik, miért járnak az emberek edzőterembe. Már rég megfordult ez az egész: a kövérek ócsárolják a vékonyakat/normális testalkatúakat és nem fordítva.

Amikor arról van szó, hogy legyen valaki akármekkora, ne szóljanak be neki, ne bántsák, azt teljesen támogatom.

De amikor amiatt megy a hőbörgés és a segget-a-földhöz verés, mert nem mindenki találja az ultra-dagadt és ezáltal igénytelen nőket szexinek, az már szánalmas.

A jelenlegi fat acceptance meg pont a másodikról szól. Vannak igen olyan férfiak, akiknek a bálna nagyság a zsánerük, de ne én legyek már szemét dagadtfóbiásnak titulálva azért, mert nem izgulok fel egy teljesen amorf, szétfolyt, bepállott testre. Igazából a fat acceptance-osok a legfelszínesebb emberek, akiket valaha láttam/hallottam. Elvárják, hogy őket ne a külső alapján ítéljék meg, de ők viszont CSAK a külső alapján ítélkeznek.

Van egy olyan mondás, hogy nem utálhatod magad sovánnyá.

Mikor elkezdtem életmódot változtatni, nagyon hosszú folyamat vezetett oda. Állandó falásrohamok, bulímia, több éves terápia feltárni, hogy mi az oka, megtanulni együtt élni a "food noise"-zal. ( Kajálást nem lehet abbahagyni cold turkey, mint minden más függőséget.)

Ha csak nyávogok, hogy kövér vagyok, mindenki forgatja a szemét. Mikor 2 soványabb kolléganőm lehívott a Mekibe, hogy együnk egy fagyit, és én megnéztem, hogy 469 kcal van egyben, ami a harmada a napi kalóriamennyiségemnek, és nemet mondtam, akkor is forgatták a szemüket. Sokan akarják a dagadtat etetni, akkor ők is fel vannak mentve. Vendégségben megaláznak, ha kövér vagy, de beszólnak, ha nem eszel valamit. Ha tudják, hogy fogyózol, de nem úgy halad, ahogy ők elk