A "Fat Acceptance" mozgalomnak mi értelme van?
Nem provokálni szeretnék.
Többször láttam már a mozgalommal kapcsolatos interjúkat, előadásokat, de szinte kivétel nélkül látni és hallani, hogy az egész egy nagy önbecsapás.
A legutolsó, közönséggel egybekötött kérdezz-felelek interjú pár nagyon túlsúlyos nővel is nem szólt másról, minthogy ők folyamatosan bizonygatták, hogy ők hiper-szuper-ultra boldogok így, ők simán megkérdőjelezték a kérdést feltevő, már lefogyott nők boldogságát, mert hát "mivel lettél boldogabb, hogy lefogytál", de ha ugyanezt a kérdést visszakapták, akkor már ment az áldozatpózban való tetszelgés, meg nekik "meg kell indokolni a létezésüket".
Arról nem is beszélve, hogy rendszeres a "Fat Acceptance"-ot hírdető emberektől a nevetséges hazudozás.
Az interjúban lévő 150+ kilós nő is azt mondta a közönségnek, hogy hát ő csak és kizárólag zöldséget és gyümölcsöt eszik, meg mindennap 1-2 kilométert úszik és mégis nagyon kövér. A kommentekben is írták, hogy nevetséges, mert még egy olimpiai sportolónak is kihívás 2 km-t úszni egy nap, nem hogy egy 150 kilós embernek.
De ennek mi értelme van? A folytonos "én 1000000%-ig elfogadtam magam és boldog vagyok" bizonygatás és hazudozás által mindenki látja, hogy nem boldogok, nagyon is tudják, hogy az extrém túlsúly kártékony és rossz, mégis pont az ellenkezőt akarják mindenkitől hallani, mert lefogyni nem hajlandóak.
Ne értsetek félre, engem nem érdekel, hogy ki hány kiló, csak azt nem értem, hogy ez nekik miért jó? A mozgalomban egyes kövérek már ott tartanak (youtube-n is vannak ilyenek szép számmal), hogy az edzőterembe járó embereket egytől egyig "kövérgyűlölőnek" meg "kövér fóbiásnak" nevezik, akik elvárják, hogy 1 ülőhelyért kelljen nekik csak fizetni akkor is, ha 2-3 kell nekik, és így tovább.
Nektek erről mi a véleményetek? Van ennek így valami haszna, vagy az egész egy nagy "illúzióban tartom magam, hogy minden szuper normális még akkor is, ha oxigénpalackra van szükségem".
Eredetileg csak tényleg annyi lett volna a mozgalom célja hogy eltávolítsa a kövér emberek körül kialakult tévképzeteket és stigmákat, viszont az utóbbi 5-10 évben nagyon kibillent az egész mozgalom az egyensúlyból és pszichésen zakkant, szélsőséges nézeteket valló emberek lelőhelye lett. Vannak nyugis emberek is köztük bőven, de itt is a hangos kissebbség lesz az aki médiafigyelmet kap.
Az ő nézeteiknek túl sok értelme nincs, többségük eleve lelkileg sérült és ugranak mindenért. Szószerint. Egyszer egy videóban azt láttam hogy egy nő ecsetelte hogy az orvosa fatphobic és hogy meg akarta szégyeníteni mert a rendelőjében volt egy BMI táblázat kirakva. Egymást is gyakran savazzák amúgy, az utóbbi időben nagyon megnövekedett azoknak az aktivistáknak a száma akik életmódváltásba kezdtek, egészségügyi okokból. Szerencsétlenek borzalmasan sok gyűlöletet kaptak szinte minden felületen, mert szerintük "elárulták" a mozgalmat. Egyébként nem nagyon kell velük foglalkozni, én is csak a drámák miatt követek egy-egy ilyen szélsőséges aktivistát. Követek olyanokat is akik nyugisabbak, mondjuk az tény hogy ők is kapnak trollokat bőven. Kövér vagyok én is amúgy, de a "health at every size" dologgal még én se értek egyet, ezt is nagyon szeretik hirdetni. Evidens, hogy a normáltól eltérő testsúllyal rendelkező embereknek más lesz hosszútávon az egészségi állapota, akkor is ha valaki túlsúlyos vagy épp alacsonyabb a testsúlya. Mindkét esetben sokkal több esély van arra hogy megbetegszik valaki, ez meg csak szimpla tudomány.
Nagyon fontos téma. Három dolog jut eszembe, a dolog nem fekete-fehér:
1. A dolog egyik kulcsa a duciság MÉRTÉKE.
Két szélsőség:
- Az veszélyes, ha egy 150 kilós nőt azzal nyugtatunk, hogy "Jó ez így, egészséges, maradj ilyen". Mert nem egészséges.
- Az viszont beteges, hogy egy kicsit magasabb, 70-80 kilós vagy egy átlag magas 60-70 kilós lány kiskamasz kora óta arra van kondicionálva, hogy "kövér" és akármilyen életmódot is folytat, az "csúnya" és "egészségtelen". Ez ostobaság, lányok, nők ezreinek életét nyomorítja ez meg.
Már csak a primitív BMI index alapján is egy 170 cm magas nőnél a normál 20-25 BMI 58-72 kilóra jön ki, de tudjuk, hogy izmos-sportos esetben nagyobb számok is reálisak. Közben, az emberek hány %-a mondja azt egy 170 cm-es, 70 kilós lányra azt, hogy tökéletes és nem kell fogynia? Kevesen. Ezért lehet jó egy bármilyen ilyen "mozgalom".
2. Éppen a normál(abb) sávba való törekvéshez is fontos, hogy reálisak legyenek a célok. Nem lehet, hogy ha egy 100 kilós lánynak azt sulykolja a közvélemény, hogy 50 kiló felett kövér vagy, akkor olyan messze a cél, hogy bele sem vág a fogyásba? Nem lehet, hogy ha inkább azt hallaná, hogy 70-80 kilósan is lehetsz gyönyörű, tökéletes és sport mellett akár 100%-ban egészséges, akkor elérhetőnek tűnik a cél, és hamarabb kezd el fogyni?
3. Érdemes külön választani az esztétikát és az egészséget. Ha valaki 100 kiló, akkor egy dolog, hogy az egészség miatt érdemes lehet fogynia. De nem lehet, hogy jót tesz neki, ha azt hallja, hogy 50 kilósan és 100 kilósan is gyönyörű vagy! És ha fogysz, azért fogyj, hogy egészséges legyél, mozgékonyabb legyél és több fiú közül halászhatsz! De közben így és most, addig is tarthatod magad szépnek!
(33 férfi vagyok, elfogult, mert a ducibb alkatot kedvelem)
Ez a mozgalom már rég nem arról szól, hogy a kövéreknek ne szólogassanak be, hanem arról, hogy elvárják, hogy társadalom fogja be a pofáját, és csak bólogasson "te gyönyörű vagy és egészséges" felkiáltással, az egészségügy meg kezelje őket ártatlan bárányként.
Nevetséges, hogy a mozgalom 90%-a nőkből áll, akik a kövér férfiakat ugyanúgy lenézik, kiközösítik, lefikázzák, mert ha egy férfi kövér, az egy lusta, dagadár zabagép és dögöljön meg egyedül, de ha egy nő kövér, az nem tehet róla, meg ő így is szép, el kell fogadni.
Azoknak a túlsúlyos embereknek, akik tényleg boldogok és elfogadták magukat, nincs szükségük egy ilyen mozgalomra. Akik meg lusták, zabálnak, nem mozognak, és majd szétdurrannak az irigységtől, azok szoktak a legnagyobb fat acceptance hívők lenni.
Ezt a mozgalmat én abszolút nem tudom komolyan venni.
Én ezt a "healthy at every size" nézetet nem tudom megérteni. Az egész egy káros hazugság. Lehet, hogy valaki 35 évesen 200 kilósan egészségesnek érzi magát, de hosszabb távon evidens, hogy a teste meg a szervezete nem fogja ezt bírni. Lerövidült élettartam, tönkrement ízületek, gyenge szív, nehéz légzés, plusz az extrém túlsúly sok betegségnél (pl covid) súlyos lefolyást eredményez(het), ami halállal is végződhet.
Ez olyan, mintha egy láncdohányos mondaná azt, hogy a cigaretta egészséges, mert neki (még) semmi baja nincs.
Sokan nem képesek (vagy nem akarják) megérteni, hogy a túlsúly / adipositas nem csak egy esztétikai probléma, hanem leginkább egészségügyi.
Speciel én pont azt tapasztalom, hogy a kövérek szólják le fokozottan az átlagos vagy vékony testalkatúakat. Van több kövér ismerősöm, férfiak és nők egyaránt, és csak tőlük hallom állandóan a "gebe" "göthös bányaló" "100 kiló alatt nincsen férfi" "csak a kutyák játszanak a csontos nőkkel" "a kövér nők tudják az életet élvezni és jókat enni" stb, stb.
Valahogy manapság inkább arról van szó, hogy a kövéreket ne bántsák (amivel egyet is értek), de a kövérek nyugodtan ledegradálhatnak másokat a testsúly alapján, mondván csak akkor sértő ez, ha a dagadtakat vegzálják.
A fat acceptance is ugyanerről szól. Ők azt hazudják, hogy milyen szuper happy minden dömperként, a vékonyabb / lefogyott / átlagos testalkatú nők meg szerintük szánalmas, "megfelelési kényszeres" idióták.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!