Tinektek romlott vagy szakadt már meg a viszonyotok ismerősötökkel azért, mert valamiért irigykedni kezdett rátok?

Egy valaki jutott most eszembe, illetve legjobb barátnőmmel is ezért ment tönkre a barátság. De mivel az előbbiről szól a kérdés:

van pár ovistársam, akikkel bár nincsen semmilyen konkrétabb kontaktunk, nem beszélünk, vagy bármi, mégis követjük egymást Instán, FB-n is ismerősök vagyunk. Egyikük szülei viszont jóban vannak az enyéimmel, és valahányszor összefutnak valahol, terjedelmes beszélgetés kerekedik belőle.

Sokáig, tanulástól eltekintve, semmilyen kiemelkedő dolgot nem tudtam felmutatni, ami egyetem alatt változott meg. A szüleim pedig azokról meséltek, amikor a lány szüleim felőlem érdeklődtek, mikor összefutottak az egyik boltban. Hazajöttek, ők is meséltek a csajról, és kíváncsiságból megnéztem az Instáját. Hát.. konkréten kikövetett és törölt mindenhonnan, sőt, le is tiltott. A dologhoz hozzátartozik, hogy ő influencerkedni kezdett, bukdácsol egyetemen, a szülei pedig nem nézik ezt jó szemmel. Nem tudom, hogyan tálalhatták a sikereim, de a végeredmény sokatmondó.

Általános iskolai legjobb barátnőmmel kb 20 éve voltunk barátok. Egyszer elhagyta a száját az a mondat, hogy ő miért nem tud olyan pasikat összeszedni mint én és miért csak a nyomik állnak le vele.

Akkor nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget, aztán egy házibuli alkalmával láttam, hogy megpróbál rámászni a vőlegényemre. :D nem rendeztem jelenetet csak távolról röhögtem, hogy a (most már) férjem tépi le magáról és otthagyja. :D azóta sem érti miért szakadt meg a barátság...

Anyám - Többre vittem, mint ő.

Ahányszor nála voltam, vagy telefonon beszéltünk, folyamatosan csak a munkámról és a fizetésemről volt szó.

Mintha én tehetnék arról, hogy a születésem előtt elcseszte az életét.

Egyik barátnőm otthagyta a főiskolát és évekig nem talált munkát. Depressziós lett miatta, pszichológushoz járt. Én végigcsináltam a főiskolát, de 8 hónapig utána szintén nem találtam munkát. Majd végre összejött. Alig mertem megmondani neki. Nem is dicsekedtem, csak megemlítettem, hogy mikortól fogok kezdeni. Onnantól kezdve nem válaszolt nekem soha többé. Még egyszer kerestem, kérdeztem mi újság vele, de a mai napig nem nyitotta meg. Ez 5 éve volt.

Fájt, mert mindig mindenben mellette voltam. Azóta egyszer összefutottunk a városban, de elfordult mikor meglátott.

7. Nem örülök neki, szimplán nem vagyok rá féltékeny és emiatt normálisan tudok viszonyulni hozzá ismét, úgy, ahogy megérdemli.

És nem büszke vagyok rá, hanem őszinte, magamhoz is. Mindenkinek van sz*r tulajdonsága, csak sokan még be se ismerik.

(Egyébként azóta ez a barátnőm is megszakította a kapcsolatát egy másik barátnőjével, akinek jobb élete van, mint neki.😅)

Emellett viszont van nagyon sok jó is bennünk, nem valami r*hadt férgek vagyunk, egyszerűen csak emberek - jó és rossz tulajdonságokkal.