Mit csináljak ezzel a karrierista felfogásommal?
Nos, én alapvetően nagyon karrierista vagyok, és nagyon sok mindent feláldoztam azért, hogy egy jó munkám, keresetem és egzisztenciám, na meg tudásom legyen. Elvégeztem egy mesterszakot, és 2 bsc-t, és a mai napig folyamatosan fejlesztem magam az élet minden területén. Programozóként dolgozok 9 éve, és 1.6 millió a havi nettó keresetem. (Aki elhiszi elhiszi, aki nem nem, kérem ne ezen akadjunk fent.)
A barátnőm viszont pont az ellentétem ezen a téren. Nemzetközi kapcsolatok bsc-t végzett, de totál más szakmában dolgozik, havi nettó 400-ért. Nem szeret tanulni, az egész egyetemi évei alatt kb. annyit tanult mint én 1 félév alatt. Míg én sokszor a szabadidőmben is tanulok, ő elmegy a barátnőivel, és/vagy nem érti meg, hogy miért tanulok még mindig annyit. Plusz nemrég költöztünk össze, és ő ragazkodna a közös kasszáért, mert hogy mindenre együtt költsünk.
Viszont tök őszintén, van egy erős énközpontú felfogásom, ami tiltakozik minden közösködés ellen. Kemény munkával megteremtettem egy jó fizetést, amit folyamatosan fent kell tartanom, és igazából el kell hogy tartsak valakit(aki tudom, hogy a barátnőm), de negyed annyi effortot se tett bele az egész karrierjébe/életébe. És akár hiszitek akár nem, ettől függetlenül nagyon szeretem őt, de nem érzem igazságosnak, hogy én ennyit güriztem, és engem se tartott el senki, mindenért keményen megdolgoztam, és neki meg fullos élete lesz miattam.
Így is nagyon sok ismerősömnél azt hallom, hogy x meg y-ék azért élnek ilyen jól, mert hát a barátja, a Robi, a Laci sokat keres/jó munkája van. Egyszer nem hallottam még senkitől, hogy mert a barátnőjének jó munkája/vállalkozása van, és azért élnek jól. Ráadásul, ha esetleg a kapcsolatunk félremenne, akkor mindennek oda a fele. Sokan biztos mondjátok majd, hogy ha ilyenen gondolkozok akkor nem is szeretem, de 5 év alatt pl. majdnem 100 millióról van szó csak az én fizetésemből... vagyis ennek a feléről.
Szóval ez lenne az amin aggódok, és nem tudom levetkőzni. Egyszere érzem jogosnak ezt a félelmet, és helytelennek is, mert így soha a büdös életben nem lesz normális párkapcsolatom. Úgyhogy olyan emberek tanácsait/tapasztalatait kérném, akiknek esetleg volt már hasonló tapasztalataik.
válasza: válasza:
válasza:Ha zavar ez téged, akkor van dolgod vele. Akkor kell segítséget kérni.
Ha nem zavar, akkor nyugi. Vagy megérti a másik, de fontos őszintén elmondani ezeket. Aki nem fogadja el, joga van hozzá.
válasza: válasza: válasza: válasza:El kell dönteni hogy mi a fontosabb. A párkapcsolat vagy a pénz?
Ha a pénz, akkor keress egy másik nőt aki annyit keres amennyit te. Jogos lenne egyébként a részedről ez az igény.
Ha úgy döntesz hogy ettől a nőtől lelkileg, testileg, mentálisan kapsz annyi pluszt az életedbe, hogy megéri neked hogy kevesebb pénze van, akkor meg becsüld meg őt és azt a szeretetet, gondoskodást, támogatást amit tud neked háttérként nyújtani, hogy ki tudj teljesedni a karrieredben.
Sok férfi van aki felnőtt emberként meghozza ezt a döntést, és így mérlegel! Igen, sajnos a "felnőttség" ilyen nehéz döntések elé is állít!
Ha a pénz a fontosabb akkor hagyd a nőt, majd keres maga mellé valakit akivel passzolnak ilyen téren. De annak nincs értelme, hogy neki legyen lelkiismeret-furdalása (amit te keltesz benne) mert neked ő nem elég anyagi téren.
válasza:Mindenkinek más prioritások fontosak az életben.
Neked azt kellene megértened, hogy a pénz fontos dolog az életben - megteremti egy boldog élet lehetőségét. De az csak lehetőség, önmagában nem leszel boldog tőle, csak egy eszköz.
Az autószerelő sem azért dolgozik 12/24-ben, hogy új szerszámkészletet vehessen, mert attól boldog élete lesz. De ha nincs pénze, nem tud minőségi készletet venni és a jobb ügyfeleket elhappolja előle a konkurencia. A középút a legjobb döntés szerintem, mint minden másban is.
A lehetőség most adott, próbáld meg úgy alakítani hogy élj is vele. Ha frusztrál hogy különbözőek vagytok, akkor nem illetek össze. Később még nagyobb problémákat okoz majd. És két gyerekkel elválni nem annyira jó dolog.
Ha el tudod fogadni, hogy ő olyan, amilyen, akkor minden szuper. Ő kevesebb lehetőségből is képes kialakítani egy olyan életvitelt, ami elégedetté teszi. Persze, ennek ahhoz is köze van, hogy ő nő :) A család modell, amitől félsz valóban nem egészséges hosszú távon (függőségi alá/fölé rendelési viszony), ám több ezer éven keresztül működött, szerintem nem kell félned tőle.
Nem nagyon tudnék tanácsot adni, azt talán hogy ülj le vele komolyan átbeszélni ezt, - ám ez sem segítene a problémán, mert két gyerekkel, öt év és egy halom változás után feltehetően teljesen mást fog gondolni mint most.
Ahhoz hogy működjön, szerintem neked kellene a gondolkodásodon állítani. Ha eljutsz odáig, hogy az a "skill", hogy ha most mindened oda lenne, kettő-öt éven belül ugyanoda képes vagy visszajutni ahol most vagy - az sokkal fontosabb és ezerszer értékesebb mint a mostani javaid, akkor megszűnnek a félelmeid. Mert igazából nincs mitől félned.
A pénzed akkor ugrik ha gyermekek is lesznek a kapcsolatban amikor az megromlik - de tőlük meg pont hogy nem kellene sajnálnod.
Alapból meg ha már ennyi rengeteg munkát, szorgalmat, időt és energiát raktál a jobb élet lehetőségébe akkor élvezd is ki.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!