Hány éves korodban kezdődött az a jelenség, hogy elkezdesz nézni egy filmet - a címe nem volt ismerős - és az első pár percben jössz rá, hogy már láttad, de nem emlékszel, hogy miről is szól, csak maximum a hangulatára...?

Nekem 20-22 éves korom óta vannak memóriagondjaim általánosságban, filmek, könyvek, történetek tartalmára alapból sem szoktam emlékezni, amit azóta kifejezetten szeretek, hogy bármennyiszer megnézem, mindig újdonság minden számomra, de most, hogy nem rég édesapám alzheimerrel lett diagnosztizálva, már én is gyanakszom, hogy nekem is az van-volt, novemberre van időpontom ideggyógyászhoz...

Szerintem túl magasra tetted a korhatárt, szerintem mindenkivel előfordul, ahogy az előttem lévők is írták, szerintem velem is volt ilyen még a nagy memóriaromlásom előtt is és szerintem ez tök természetes dolog egy szinten, pláne, ha gyakran nézel vagy néztél régen filmeket, mert végtére is amióta Hollywood létezik, azóta a filmek nagy többsége 12 egy tucat, nagyjából mind ugyanarról szól, szóval engem pl. már elég nehéz meglepni, olyan mennyiségben néztem régen filmeket, sorozatokat, hogy én pl. szerintem ezért sem emlékszem tartalmakra, mert mind egyforma...

Szerintem ez nem nagy ügy, az emberek ezerszámra néznek filmeket félig odafigyelve, a reklámok miatt részleteket kihagyva. És 10-15 év múlva nem csoda, ha nem emlékszik egy ilyen film történetére, csak rémlik neki hogy már látta.

Legfeljebb akkor gondolnám hogy baj van, ha elfelejteném, hogy a STAR WARS-ban, Harry Poter hogyan győzte le Neo-t.

De erre még emlékszem.

Jujj de jól megfogalmaztad a kérdést! :) Velem szó szerint ez van a filmek döntő többségével. A hangulatára emlékszem, meg hogy milyen érzéseket váltott ki belőlem anno, amikor megnéztem, néha egy-egy jelenet is megmarad, beugrik, de hogy összességében miről szól a film, fogalmam sincs. Nagyon-nagyon jó filmnek kell lenni ahhoz, hogy emlékezzek a tartalmára is, nagyon meg kell fogjon. Nálam ilyen film volt pl. az Életrevalók vagy Az élet szép. De ez csak a filmek kb. 1-2%-ára igaz, hogy emlékszem is a történet egészére. A maradék 98-99%-ára meg az jellemző, hogy megnézem, kivált belőlem valamilyen hatást és később már csak erre az érzésre emlékszem, a tartalmára nem. Arra nem tudok válaszolni, hogy hány évesen kezdődött, mert egész életemben ilyen voltam. Már fiatalon, kamaszként is. Én nem tartok tőle, hogy ez Alzheimer lenne, legalábbis bízom benne, hogy nálam nem tizenévesként kezdődött a dolog. Szerintem inkább csak szelektál, rangsorol az agyam. A fontosabb, jelentősebb dolgokat megjegyzi, a haszontalan vagy felesleges információkat elteszi mélyebbre, amelyekre valószínűleg sohasem lesz szükségem. Kategorizál, osztályoz, válogat. Fontos, nem fontos. Marad, mehet, kuka. :) Egyébként tényleg van egy ilyen előnye, hogy ugyanaz a film többszöri megnézés után is újdonságként hat. Sohasem unatkozom filmeken, hogy "ez már uncsi, már láttam." :)

Párom pont az ellenkezője ennek. Nagyon durván emlékszik a filmekre. 20 évre visszamenőleg emlékszik MINDENRE, amit egyszer látott egy filmben. A szereplőkre, a cselekményre, a történetre, a ruhákra, helyszínekre, kellékekre, mindenre. Nagyon durva, már-már ijesztő. Fogalmam sincs, hogy csinálja. Szokta nekem mondani: Megnézzük délután közösen azt az xy filmet? Már láttuk korábban, de úgy megnézném még egyszer ismét. Én meg mondom neki: Tudod, hogy nekem mindig minden film új?! Nekem nem tudsz olyan filmet mutatni, amit már láttam vagy amire emlékeznék, én bármennyiszer tudok örülni ugyanannak a filmnek. Benne vagyok, nézhetjük! :) Egyébként érdekesség, hogy ő a filmekre emlékszik nagyon jól, de a való életben sokkal feledékenyebb a hétköznapi dolgokkal kapcsolatban, mint én. Határidőket, elintéznivaló dolgokat, családi ünnepnapokat, fontos dátumokat és eseményeket nem igazán tud megjegyezni. Elég feledékeny. Én meg ebben vagyok nagyon jó, viszont a filmek azok elszállnak a fejemből pik-pakk. Lehet, hogy az érdeklődési körrel van összefüggésben, hogy ki mire koncentrál jobban, kit mi érdekel igazán, kit mi foglalkoztat inkább.