Keletkezett a coviddal kapcsolatban valamilyen sztorid?

Annyira bekavart az elétembe ahogy azóta nem érzem az időt

2020ban vagyok

A legújabb sztori meg ez:

[link]

A legmeglepőbb emlékem, hogy mikor utolsó nap hazajöttem meloból (áruházban dolgoztam) még minden és mindenki oké volt. Utána nekem volt két szabadnapom. Első nap éreztem hogy ráz a hideg, minden bajom van. Gondoltam hátha másnapra jobb lesz, de nem lett, ugyhogy felhivtam a főnökőt, hogy bocsi lebetegedtem.. És ekkor jött a döbbenet, hogy az egész csapatból csak két ember van még talpon. Mint kiderült, mindnyájan egyszerre döltünk ki. Be is zárt a bolt egy kis időre.

Én nem oltattam magam. Telefonos távgyógyítással kaptam valami tüdő védő antibiotikumot, ami véd(het) a tüdőgyuszitol. Meg kiválthattam azt a favipavirt de végül megijedtem a felsorolt mellékhatásoktól és inkább nem éltem a lehetőséggel.

Szedtem egy valag vitamint, spirulinát, csináltam szorgosan légző gyakorlatokat mert az is véd a súlyosbodástól.

Nem tagadom, tényleg más volt az a vírus, de az oltásban sem bíztam.

Különleges tüneteim, amiket más betegségeknél eddig nem tapasztaltam: nagyfokú gyengeség, amit főleg a lábaimban éreztem, meg túl hamar kimerültem. De nem fulladtam, annyira köhögtem csak, mint bármilyen más megfázásnál. Viszont elég makacs volt, több hét, mire teljesen elmult.

A covid utáni mensim konkrétan egy egész hónapig elhúzódott. Na persze nem erős vérzésre kell gondolni, de minden nap volt valami... Azelőtt ilyen sosem volt, a covid ennyire felborította a ciklusom. Szerencsére aztán magától rendeződött az is. Ami máig megvan, így két év elteltével is, az az, hogy még mindig nem 100%-os a szaglásom. Ez főleg parfümöknél zavar, már nem ugyanugy érzek bizonyos illatokat mint az előtt. De szerencsére ennyivel megúsztam.

Amúgy elég para volt. Végig imádkoztam, hogy csak ne menjem le tüdőgyusziba, mert akkor sem mentem volna kórházba!