Normális egy nőnél az, hogy egy bizonyos kor felett a szüleivel lakik?

Helyette belekódolták a nőkbe, hogy aki 30 felett férfi otthon lakik, az életképtelen, mama hoteles, munkaképtelen, lusta, nem lehet vele előre haladni az életben, még akkor sem, ha otthon önellátó. Otthon lakik, nem tud megteremteni magának saját életet, tehát életképtelen. És el is hiszik. Ugyanez a nők esetében nem gond, mert a férfi azért van, hogy kimentse.

Egy védekezés van, normalizálni ezt a gondolkodást, nem pedig lenézni valakit azért, amije úgy nincs, hogy abból amúgy is általános hiány van. Pl. saját lakás. Nők és férfiak esetében egyaránt, mielőtt itt valami aranyásó itt hímsovinisztázna nekem.

#31

Sajnos, ha buták az emberek könnyebb kizsákmányolni őket.

Nem hiába van 13 éve narancsköd.

Engedtessék meg, hogy nem mindenki ugyanarról a szintről indult az életben és nem mindenkinek "ALAP" 30-35 éves korára egy lakást összehozni! Amikor ezt egy nő elvárja, akkor mondják azt hogy "más f@szával veri a csalánt", mert ahogy fent írják, a pasi küzdjön meg a pénzért, a kocsiért meg a kecóért (ezt így mind együtt), a nőt pedig MENTSE ki az élethelyzetéből!

Ezt jelenti ma "lovagnak" lenni, valami ilyesmit hallottam!

És akkor a kérdés: Milyen alapon várod el mástól azt, amit te sem tudsz nyújtani?

Az elég indok, hogy van valami a lábad között, ami a férfiaknak nincs??

Ne vegyenek ki együtt semmit, ezért kérnek el egy garzonért is annyit, amennyit, mert 2 ember fizetéséből kijön, hogyne.

Ha van eszük mindketten laknak a saját szüleiknél és spórolnak, nem egy kapzsi lakáskiadót gazdagítanak.

Egy férfit általában nem szokott érdekelni, hogy a nőnek van e pénze. Elég ha jó nő, vagy hogy legyen nője. Ennyi. Meg úgy enyhén szólva hímsovinizmusként is tartaná számon a társadalom ezt.

A nőnek fontos inkább ez, az "erősebbhez való vonzódás" mintájára. Vannak kik azzal magyarázzák, hogy "nem azért kell hogy pénze legyen, mert a pénze kell, hanem hogy lássam ebből, hogy meg tudja teremteni a biztonságot." De a mérsékeltebbek is azt mondják, hogy "annyija legyen, amennyi nekem."