Miért szorongok, félek a természetben, más is van így?

Mitől félsz? Hogy eltévedsz? Hogy megtámadnak? Hogy megcsíp egy kullancs?

Kb 13 éves koromig én is így voltam. Aztán egy ideig csak simán nem foglalkoztatott, pár éve meg valahogy történt egy pálfordulat, és azóta imádom. Szóval simán változhat még. Ha meg nem, az sem baj, nem kell mindenkinek jól éreznie magát a természetben, van, aki a városban mozog otthonosan. A miértekre csak te tudhatod a választ. Volt, hogy kényszerből kellett menned? Erőltette esetleg valaki? Vagy csak simán nem érzed magad ott biztonságban?

Érthető, hiszen bármikor rádtámadhat egy oroszlán, és cafatokká téphet.

Érdekes.. Én lakott területen szorongok, erdőben természetben pont hogy nem.

Én gyűlölök túrázni. De ez nagyon gáz sokak szerint, így nem reklámozom. Engem is zavar a természet. Bogarak, csípések, vagy rohadt meleg vagy jéghideg, a nap erősen süt, napszemüveget mondjuk alapból is hordok, de akkor már kalap is kéne, mert égeti a nap a fejemet, leégek, koszos leszek, hamar elfáradok, nekem nem élvezet nézni a tájat.

Ezt így elég nehéz megmondani.Valamiért nem érzed magad biztonságban.Lehet,hogy múltbeli trauma.

Elszoktál a tág terektől, a csend hangjaitól.

Én 12 éves koromig éreztem így magam, azután rendszeres látogatója vagyok a természetnek. A régi otthonunknak. A szüleim 45 és 55 éves koruk után értek el erre a szintre. Eleinte szokatlan, félelmetes, de idővel hozzászokik az ember. Ha érdekel részletesebben, írj privátot.