Egy nő miért nem válaszol mikor feltesznek neki egy kérdést? Többi lent.

Éppen ezt írtam korábbi válaszomban, hogy rohadt fárasztó lehetsz, állandóan kínozod az embert kérdésekkel mint egy KGB-és ügynök és azonnal válaszolni kell neked, mert akkor jön a hiszti.

A több km hozzászólásod is ezt bizonyítja.

Állj le és csitt!

"Ha az tùlzò elvàràs, hogy ne nyulj a cuccaimhoz vagy ha màr hozzà èrsz akkor a helyère rakd akkor itt òriàsi bajok vannak mentàlisan."

Nem mondtam ilyet. Azt mondtam, hogy szerinte nem akkora ügy, ha el van rakva egy cucc, mint neked. Nem vagyunk egyformák. Pl a feleségemnek tök nagy para elkésni, és megőrjíti, hogy engem nem zavar. Nekem rohadt gáz megalapozatlanul hülyeséget beszélni, neki meg ez a tök mindegy. Más az értékrendünk.

"csak az van benne, hogy azèrt se csinàlom ès nehogy màr nekem valaki megmondja, hogy mit tegyek"

Igazából pontosan ez volt benne, így van. Mondjuk én úgy 13 éves voltam akkor, de igen, baromira zavart az, hogy egy buditetőből is képes volt cirkuszt csinálni.

"Lehet a nőkben van egyfajta kisebbsègi èrzès ès ezèrt akarjàk bizonygatni mindig, hogy ők jobbak.."

Nem vagyok nő, és mint mondtam, teljesen értem a bajodat, csak értem a másik oldalt is.

"Bocs elfelejtettem, nem hajtom le mert nekem jò ìgy, nem hajtom le lexarok mindenkit nem alkalmazkodok senkihezsem.."

Szó sincs róla, és éppen ez zavart: simán lehetett volna az is egy kimenet, hogy végső soron ha már az egész családban egyes egyedül csakis őt zavarja a buditető, akkor megfontolhatta volna azt az opciót is, hogy esetleg ő alkalmazkodik. Nem azt mondom, hogy kötelezően alkalmazkodnia kellett volna, hanem egyáltalán mérlegelhette volna. De ő úgy volt vele, hogy ha szerinte ez alap, akkor mindenkinek kötelező úgy tenni, és ez volt, amit a kis kamasz igazságérzetem nem tudott megemészteni. Felnőtt fejjel nyilván teljesen másképp kezelném.

"Persze ezek is irritàlò vàlaszok, de legalàbb tudja az ember, hogy mièrt."

Igazából a nagyon komoly tanulság, hogy én ugyanolyan választ adtam, mint eddig, és eddig megköszönted, most meg felkaptad rajta a vizet. A különbség annyi, hogy most azt hitted, hogy nő vagyok és azt akarom megmagyarázni, hogy te vagy a f.sz. Pedig amúgy pont azt mondtam, hogy téged is és a csajodat is megértem, mert voltam mindkét szerepben, mégis lehülyéztél :D.

"a női oldal amit leìrtàl nekem nehèz felfogni mert semmi logika ès èsszerüsèg nincsen benne. Ha lenne megèrtenèm."

Ó, nagyon is van benne ésszerűség, ezt próbálom számtalan módon elmagyarázni neked, csak be vagy ragadva a saját gondolatmenetedbe, és egy helyben futod a köröket.

Amitől ez igazán vicces, hogy a te viselkedésed sem ésszerűbb semmivel. Összegezzük: szeretnéd, ha a csajod tiszteletben tartaná az igényeidet, de akárhogy próbáltad, nem értél célt. Ilyenkor logikus lenne megvizsgálni a történteket, és stratégiát váltani, ezzel szemben te egyre hevesebben futsz neki újra ugyanannak. Mint a darázs, amelyik szétveri magát az üvegen.

Ráadásul ez a téma folyamatosan körülvesz, hiszen az exed is, mások is így reagáltak. Ezen a fórumon is mindenki nekedugrott. Te vagy az ember, akivel mindenki szembemegy az autópályán, és azt gondolja, ők mind idióták. Én vagyok az egyetlen, aki megértelek, de szerintem én is azért, mert pont ilyen vagyok/voltam, mint te. :)

"A màsik az önzès. Ha a nőnek fontos a vàlasz akkor sűrget ès kiakad Ha nem jön vàlasz."

Ez valid, de ez ismét nagyon érdekes, mert ha a csajodat ideállítanánk, szerintem valami nagyon hasonlót mondana. "A csávó tiszta rigolya, próbálok figyelni a cuccaira, aztán ha egyszer elfelejtem és elteszem a cuccát, egyből jön a gestapós stílusával. Persze, ha ő csesz el valamit és számonkérem, akkor nyilván én vagyok a buta p.csa." :)

"Az igazsàgot nem tudjàk sajnos elviselni.."

Biztosan csak ők? :)

Kérdező, és amikor megkérdezed, hova tette a párod a cuccaidat, ő meg nem válaszol, akkor mi történik? Álltok ott egymással szemben, ő elnéz melletted a semmibe, látja, hogy vársz a válaszra, és .....?

Ha én fölteszek egy kérdést (mindegy miről) és arra nem válaszolnak (mindegy, hogy a feleségem vagy bárki más) akkor újra fölteszem. Ha arra sem érkezik válasz, akkor harmadszorra is, de már erőteljesebb hangon és megkérdezem azt is, miért nem válaszol. És addig nem hagyom abba, amíg valamit nem szól rá. AZ is egy válasz, hogy nem akarja megmondani, vagy nem tudja. De a hallgatás nem válasz. Én az ilyet sosem hagyom annyiban, kivéve persze, ha tényleg költői a kérdés. Pl. ha a gyerektől megkérdezem, miért nem veszi a cipőjét, mikor már ötször mondtam neki. Ha nem válaszol semmit, de csinálja, amit várok tőle, akkor nyilván nem kérdezem újra.

Kérdező, általánosítasz és itt is erőszakos stílusban írsz, ami nyilván nem tesz szimpatikussá. De oké, most eltekintek ettől.

Amikor megismerkedtetek, akkor is ilyen volt?