Hogyan lett önbizalmatok?

Nem tudom számít-e ez.

Kiskoromban (mondjuk 12 éves koromig) nagyon félős és érzékeny voltam. Kb 0 önbizalom és bármin elbőgtem magam, leblokkoltam éles helyzetekben stb.

Sok hobbim, különórám volt, amelyeket egész kicsi korom óta űztem (3-7 éves kor közt kezdtem) és így vagy úgy, de nem mertem/nem akartam egyiket sem elhanyagolni. Eredmény az lett, hogy mindből nagyon jó lettem (budapesti illetve országos szinten legjobb a korosztályban). Egyre több versenyre, fellépésre jártam. Egyre többet nyertem, egyre többet dicsértek. Tudtam, hogy ezekben jó vagyok. Így kezdődött azt hiszem. Aztán fokozatosan áttért ez más területekre is.

Most ott tartok, hogy úgy gondolom, megfelelő helyen vagyok az életemben. Az egyetem laza, mesterre lazán felvettek, tudományos életben jól állok (van cikkem, megnyertem a TDK-t, konferenciákra jártam, több tanár szinte könyörgött, hogy legyek gyakorlatvezető, van 2 év releváns szakmai tapasztalatom az iparban 21 évesen BSc-sként, mesterre külföldre simán felvettek), magánéletem rendben van, van egy szuper, stabil boldog párkapcsolatom, együtt élek a párommal egy bő éve, barátaim megmaradtak gyerekkoromból is, vannak hobbijaim, izgalmas és kiegyensúlyozott az életem, családdal is minden oké.

Helyén van az önbizalmam. Talán egy kissé sok is van, de tudok úgy fogalmazni (eredményeket felsorolni), hogy megalapozottnak tűnjön. Ha iszom nagyon nagyképűvé válok. Igyekszem nem hencegni alapesetben.

Szar gyerekkorom volt, stb. Nem mertem lányokkal ismerkedni, társaságba járni. Egyszer valaki a fejemhez vágta: " hogy a picsába várod el a világtól, hogy elfogadjon, ha te sem fogadod el magad?!" Olyan szinten tette ezt, hogy kajak elgondolkoztam a dolgon.

Azóta se lettem szebb, magasabb, stb, viszont tisztában vagyok az értékeimmel, és azokra igyekszek építeni.

Volt egy olyan barátom aki állandóan kritizált.

Miért festem a hajam, ne lakkozzam a körmöm, ne hordjak szoknyát kivágott felsőket, miért nincs fufrum minek a smink.

Mellette átmentem természetesbe no smink no lakk es szoknyák passzos cuccok helyett amolyan laza sportosabb szerelés és szőkéből barna fufrus lettem.

Aztán meg belekötött egy pici anyajegybe is vagy egyetlen pici pattanásba is és kritizált elégedetlenkedett tovább.(4 évet jártam vele)

Akkor intettem be neki, és bevettem a lesz.rom tablettát hogy akkor sz.rok bele vissza a smink szoknya lakk, mehet a francba.

Tehát ha vkit nem fogadnak el, akkor ha fejen áll se fogják elfogadni. Saját magukkal van bajuk az ilyeneknek azt vetítik ki a másikra!

Azóta egy kapcsolatomban sincs bennem megfelelési kényszer. Ha fáradt nyűgös fejem van, kócos vagyok, felszedtem 5 kilót, akkor sem. Ha nem tetszik vmi, nyitva az ajtó!

(Az az exem utánam meg felszedett egy hájas szemüveges tramplit aki nőnek se néz ki, mondhatta volna már az első nap is, hogy neki a parasztasszony styl tetszik nem én és akkor nem kellett volna kidobnom 4 évem vele.)

A felismerés, hogy alacsony az önbizalmad és ez szr, az első lépések között kell legyen. Hogy ezt mi okozza, pl. valaki vagy valakik kihasználnak, elértél valami kis sikert (akár csak számodra annak számítót), legyőztél félelmeket, tettél valamit az életedért, annak előrehaladásáért, stb. vagy más, valószínűleg annak is meg kell történnie.

Ezek elindíthatnak egy úton, amik az önfejlesztés felé visznek, beleértve a múltad feldolgozásával, azaz a fő okaival az önbizalomhiányodnak. Sok esetben szakember ehhez nem csak ajánlott, de megkerülhetetlen, hisz nem hiába szenvedtél annyi éven át. Ideiglenesen lehet javítani, de ha komolyabb problémáról van szó, akkor nagyon könnyen kibillenthet bármi és visszazuhanhatsz, plusz túlságosan másra leszel támaszkodva.

Az első válaszolót egyébként alá tudom támasztani, tényleg hihetetlen mennyi hülye van. Mikor azt hiszed semmit nem érsz, akkor is menni kell interjúkra, csinálni, űzni. Sokszor már akkor látod mekkora káosz amiket művelnek, mikor még csak interjúztatnak - nem egyszer a legelején érzed, hogy van baj fejben.

Mikor munkákat kerestem, a cégek ügyintézői olyan szinten ostobák tudtak lenni, hogy én nem hittem volna, hogy egyáltalán ilyen létezik. Mikor kijavítod a törvényellenes blokkját a szerződésben és fel van háborodva, hogy te ezt honnan tudod? Vagy egy másik elküld tüdőszűrőre, megvan, felhívod tájékoztatásként, majd leordítja a fejed hogy őt ez nem érdekli.

Aki azt ültette beléd, hogy nem érsz semmit és egy rakás szr vagy, valójában ő az.

"Aki azt ültette beléd, hogy nem érsz semmit és egy rakás szr vagy, valójában ő az."

Ez így van. És hogyan vennének vissza az ilyenek magukból? Én a gyk-n rendszeresen ezt kapom.