A fizikai munkát végzők miért maradnak örök prolik egyes emberek szemében?

Fizikai munkások kíméljenek!

Annó párkereséskor ez volt a szlogenem.

Volt előtte egy melós párom. Az volt a gondom vele, hogy voltak viselkedésbeli hiányosságai. Volt, hogy nagyon ciki volt nekem ahogy nyilvános helyen viselkedett. Próbáltam rajta finomítani, de azokat mindig b@sztatásnak vette.

A kinézete, az öltözködése, nagyon egyszerű volt. Ez alatt nem azt értem, hogy koszos lett volna meg büdös, nem. A kiegészítők hiánya, gagyi műszálas ruhák, az volt a lényeg neki, minél nagyobb márkanévvel legyen ráírva. Oké hogy márkás ruhái voltak, de én mondjuk jobb szeretem, ha diszkréten van ráírva a márkanév. 40+ évesen úgy öltözködött, mint a tinik. Céloztam rá, hogy korához illően kellene öltöznie, erre az volt a válasza, hogy de az amiket ő hord, az a fiatalos, az a csinos, az a jó. A haja viszont sokszor rendezetlen volt.

Beszélgetni sem nagyon tudtunk. Egyszer eljött velem egy színházi előadásra (farmerban) mert neki nem voltak oda illő ruhái. Munka után volt, elkezdett aludni a széken. Finoman oldalba böktem, s mondtam neki, hogy ne aludjon. Jó hangosan rámrivallt, hogy "haggyá má békén, álmos vagyok" De úgy, hogy még a színpadról a színészek is odanéztek, mert egy kis teremben voltunk. Rém ciki volt.

Ez volt a másik bajom vele, hogy szinte állandóan fáradt volt. Mert szerinte nekem könnyű, mert én csak egy irodában ücsörgök, alig dolgozok, ő meg emelgeti a bazi nagy badellákat. Mert szerinte csak ez a munka, s talán még szobrot is kell ezért állítani neki.

Én olyan párkapcsolatot akartam, ahol a hétköznapok is tartalmasan telnek és nem egy olyan társat, akivel semmit nem lehet kezdeni, mert állandóan fáradt. A hétvége ugyanez volt, ő fáradt, pihenni akar.

Egyszer elvittem egy festménykiállításra, hát nem nagyon tudott hozzászólni. Én próbáltam őt bevezetni, hogy milyen csodálatos dolog, kérdezgettem tőle, hogy neki mit mond ez a kép, elmondtam neki, hogy pl. mik a szecessziós elemek az adott képen, annyi volt a válasza, hogy "na menjünk kaját venni"

22

Te vagy a legjobb példa rá, hogy hogyan születnek a sztereotípiák és így vonnak le az emberek fals következtetést bizonyos témakörökben.

Az, hogy ki tud hozzászólni a festménykiállításhoz, annak semmi köze ahhoz, hogy ki diplomás és ki fizikai munkás. Annak az érdeklődéshez van köze. Az emberek 90%-nak hiába magyaráznád a szecessziós elemeket, mert leszarják. Nem azért mert hülyék, hanem mert abszolút nem érdekli őket. Bizonyára neked is van olyan témakör, amit magyarázhatnak akárhogy (legyen az sport, űrkutatás, autók, stb.) teljesen hidegen hagyna, tehát ebből azt a következtetést levonni hogy a fizikai munkások prolik és te neked aztán nem kell, nem egy okos dolog.

Az pedig hogy ki igényes, az megint nem iskolázottság függő. Nem attól lesz rendezett hajad, hogy van 1 diplomád, hanem attól hogy nem vagy lusta és mindennap megcsinálod a hajadat. Mi köze ennek ahhoz hogy valaki szakmunkás vagy sem?

Színházba rengetegen járnak farmerba, semmi probléma nincs vele.

Minden amit felsoroltál, szimpla sztereotípia és semmi köze az iskolázottsághoz.

"Lányom is elment érettségi után felsőfokút tanulni. Csak kíváncsiságból, egy esős vasárnapi délutánon végignéztük a volt gimis osztálytársait illetve az általános iskolaiakat is. Ki merre van, hová ment. Nos gimi után 23-ból 4 nem ment felsőfokúra, belőlük 3 külföldön van. Az általános iskolai osztálytársainak - a teljesség igénye nélkül - kb. 80%-a van főiskolán, egyetemen. Kérdezem én, hol normális ez?"

Ez teljesen az iskola nívójától vagy jellegétől függ. Nyilván egy gimnáziumban a tanulók 100%-a úgy készül, hogy ő egyetemre fog menni, hiszen ezért is jelentkezett gimnáziumba.

Egy "híresebb" általános iskolába is azok iratják a gyerekeiket, akik felsőfokú tanulmányokra szánják őket, nem pedig szakmára.

30 éves vagyok, a gimis osztálytársaim kb. 90%-a egyetemet végzett és a szakmájában is dolgozik, az általános iskolás társaimnál viszont közel sincs ilyen arány. Ott is mondjuk a 30-40%-ának van diplomája, de ennyi nem dolgozik a szakmájában vele.

Ha kilépsz a saját buborékodból, akkor az látszik, hogy a társadalom harmadát még egy szakmáig is alig lehet elrúgdosni, nemhogy diplomáig, vagy érettségiig plusz egy szakmáig.

Akkor áruld már el kérdező, mitől vagyok sznob?

22-es vagyok.

Természetesen nem a diploma meg a kétkezi szakma határozza meg hogy az ember proli-e, de azért elég jól korrelál a kettő. Kedves kérdező, lehet hogy te tényleg választhattál hogy fősuli vagy szakma, de azért mégis az az általános, hogy a fizikai munkásoknál ez a választási lehetőség fel sem merült! És még ha voltál is azon a szinten hogy tényleg végigcsinálj egy fősulit/egyetemet, akkor se tudod milyen az mert egyszerűen nem csináltad végig.

Én egyetemre kerülve tapasztaltam meg először, hogy mit is jelent igazán tanulni.

Amikor egyetlen tárgyra egy félévben legalább annyit kell tanulni mint a teljes érettségire, egy olyan könyvből ami ránézésre tömény egyenletek kusza halmaza, és szívesebben ugranál ki a 18.-ról minthogy azt mint bemagold ÉS megértsd ÉS alkalmazni tudd, és mégis ráveszed magad miközben rájössz hogy képes vagy egyhuzamban 48 órát is tanulva fent lenni, még ha hallucinálni kezdesz is, és ezt félévente 4-5 tárggyal eljátszod 5(6,7,...) évig, és a végén egy büdös papírt kapsz a kezedbe amit utána sehol meg se néznek, na akkor kezded átérezni mit is jelent az hogy diplomás, és ezért gondolod hogy akinek nincs, az marhára nem fog téged megérteni, pláne ha olyasmit mond hogy a diplomások csak okoskodva lopják a napot és úgy kapnak sok pénzt hogy nem is dolgoznak, meg hogy ők is tudnak ám annyit mint bármelyik diplomás!

Ahha...

Természetesen a tudás önmagában nem tesz jó emberré, legalább ugyanannyi "proliban" bíznék meg mint diplomásban, mert a kettőnek nincs semmi köze egymáshoz.

Viszont épp elég "prolival" beszélgettem már életemben ahhoz hogy tudjam miért nem is jutna eszembe hogy párt válasszak közülük. Egyszerűen rendszerint olyan gyermeteg képük van az életről, a világról meg magukról, annyira másak az értékeik és a céljaik, hogy egy darabig persze el lehet velük beszélgetni, de hosszabb ideig nagyon fárasztó és frusztráló hallgatni. És persze nekik ez nem tűnik fel, teljesen meg vannak győződve arról hogy ők a tutik meg ahogy ők csinálják a dolgaikat, és a buták önbizalmával határozottan leszólnak mindenki mást, főleg a "buta diplomásokat".

Olyasmi mint amikor egy gyerekkel beszélsz. Kb mindig tudod előre a következő mondatukat, pontosan tudod hogy mik a mozgatórugóik, de te azokat már rég túlhaladtad és már nem kötnek le, ezért csak megmosolygod magadban és esetleg belemész egy kicsit a játékba, ha ér annyit neked az illető.

De hogy együtt élve ezt mindennap eljátszani? Hát elég hamar elégedetlen lenne az ember a kapcsolatában...

Persze hogy szarul érint, ha egy lány szemében "csak egy proli" vagy, hiszen egy dobozba tesz amiből nagyon nehéz kijönni a szemében. Ilyenek az emberek: előítéletesek.

Mert lehet hogy rád nem igaz, de a nagy többségre igen, és nincs ideje/energiája az embernek a végére járni minden esetben, hogy esetlen nem kivétel-e a szabály alól az illető. Ezt a hatékonyságnövelő mechanizmust az evolúció hozta létre, ezért van benne mindenkiben, ezért olyan nehéz leszoknunk róla, hiába lehet igazságtalan egyes esetekben.

Ha annyira zavar ez téged, akkor tényleg szerezz egy diplomát. Már csak saját magad miatt is, hogy meglásd miből maradtál ki. Hiszen a diplomának nem az a lényege amit konkrétan az egyetemen tanulsz, hiszen az már akkor elavult lesz amikor kezedbe kapod a papírt.

Ez arról szól hogy képes vagy megcsinálni, jó messzire kitolod a határaidat, egy teljesen más világlátást kapsz, tudod nagyjából mi miről szól, micsoda mélységei vannak a legapróbb résztudománynak is, és persze a legfontosabb: rájössz, hogy nem tudsz semmit, és soha nem is fogsz :)

És talán ez az egyik legalapvetőbb különbség a proli és értelmiségi között: a proli nem tud semmit, de azt hiszi mindent tud, az értelmiségi nagyon sokmindent tud, de tudja hogy az mind semmi :)