Nagyon buta vagyok és még szorongó típus is, örök eletemben csak a küzdelem vár rám, legszívesebben feladnám de hogyan?

Szerintem kérdés miért értékeled le magad ennyire. Ha tényleg ennyire nem lennél jó, akkor még nagyobb dolog lenne, hogy ezeket mégis végig csinálod, sőt egyetem is. De te jó valakinek tűnsz. Vagy aki szeretne jó lenni. És ez máris jó. Esetleg gondolj úgy magadra mint egy állatra, egy macskára, aki jön megy csinálja a dolgait és aztán valami baja lesz és elpusztul. Szóval aki így nem versenyzik a világgal csak él, amíg él.

és nagyon zárjólbe és nagyon halványan kérdezem, hogy nem lehet, hogy valami adhd féle dolog?

Inkább azon gondolkodj el, hogy mi miatt lettél ilyen. Ezek a dolgok nem egyik napról a másikra, a semmiből alakulnak csak ki minden előjel nélkül. Én olyan 2012 óta vacakolok, de 2019-ben szinte összetört az életem, és egy trauma hatására az összes sz.r egyszerre tört fel belőlem gyerekkoromtól kezdve. Ha a magam esetéből indulok ki, én sokszor kaptam meg, milyen jó családom van, jaj, anyu és apu milyen gyönyörűek együtt, milyen szépen élnek. Jah, napokig tudnék mesélni, milyen volt velük élni és mennyire képmutató, hazugság az egész. Szóval ameddig az okot nem találod meg (ami sajnos nem 1-2 nap alatt lesz meg) addig érdemi változás sem várható.

Az egyes nem tudom, hogy az adhd-t miért hozta ide, az teljesen más...

#2 azért írtam az adhd-t mert én az vagyok és van ami emlékeztet ebből arra, ez a dolog, hogy folyton káoszba fulladnak a dolgok és elrontja az ember a dolgokat (mert nem ilyne linerális időstruktúrában működik a figyelme). és az adhd-nál van az is, hogy a sok kudarc miatt aztán lesznek depis dolgok is sokaknál.

de én is azt mondom, hogy kicsi az esély rá, mert ritka dolog, de ha valaki az, akkor nagyon fontos tudni, nekem megváltozott az életem jó irányba mióta tudom, szóval ezért kicsit felelősségemnek érzem felvetni, ha érzek jeleket másnál. hogy utána tudjon olvasni.

Igazabol egy jo antidepresszans segitene, mert a vilag osszes terapeutaja egesz nap melletted nem tud allni. Lepontozza a nep, megmondja a frankot, de ha egyszer egy kemiai reakcio, egy gyogyszer, amitol husz ev mulva is tok jo a majfunkciom, pl a panikbeteg, etelt lenyelni nem tudo anyamat visszarepitette az azelotti normalitasba es bement dolgozni, ha en tobb eves plafonbamulas es vonszolodas utan hat het alatt arra ebredtem, hogy zuhany, reggeli, allashirdetesek, akkor nem tudom, mi szol ellene.

Amugy a gyogyszert normal esetben el lehet hagyni, ha mar sinen van az ember. Mas nincs, csak csodavaras.

#8 elvileg az, hogy arra jó, hogy kialaítani velemi jó rutinokat, szokásokat. De a hosszabb távú erre alapozás nem működik elvileg. Szóval ha mint te rendbe teszed vele az életed, akkor jó lehet. De volt most is kutatás, hogy hosszabb távon gyógyszert használók és nem használók között nem volt életminőség különbség.

Szóval ez a gyógyszer mint valami rövidtávú eszköz lenne jó. És minnél előbb nem erre alapozni, hanem arra, hogy van egy olyan élet, ami már nem okozza a problémát és ami megtart.