Az USA-ban miért ilyen fontos ez a felszínes kedvesség, állandó mosolygás?
Figyelt kérdés
Még nem voltam ott, de láttam sok podcast-ot az amerikai életről és kint járt ismerőseim is megerősítették, hogy így van. Mész az utcán és simán ismeretlen emberek is megdicsérik milyen jó a pólód vagy csak úgy megkérdik hogy vagy, rádmosolyognak. Ez így persze szépen hangzik elsőre, de tulajdonképpen senkit sem érdekel mi van veled, csak az ottani kultúra része, hogy örökké pozitívnak kell lenni. Ez szerintem furcsa vagyis mi szükség van arra, hogy örökké megjátsza magát az ember és elrejtse a valódi érzéseit, mindenkinek csak a pozitív oldalát mutassa? Inkább legyen valaki kevésbé kedves, de természetesebb.2023. márc. 13. 13:55
41/47 anonim válasza:
"Aki az eu egyik legszegényebb országában él, és a frusztrációját másokon vezeti le."
Ahha hogyne, nem jártál még Litvániába...
42/47 anonim válasza:
Udvariassag, megszokas.
Az jobb ha szuros szemekkel nez rad valaki?
43/47 anonim válasza:
Szerintem még mindig inkább ilyenek legyenek, mint itthon ez a búvalb..ott nép.
44/47 anonim válasza:
Tényleg, mennyivel jobb is a magyar féle búvalb...ott hozzáállás, az örök rosszindulat, meg hogy senkivel se tudsz itthon beszélgetni, ismerkedni mert levegőnek néznek vagy elhajtanak a francba...
45/47 anonim válasza:
Nekem az az érdekes, hogy még csak nem is járt a kérdező Amerikában, de azért véleménye látatlanban is van az emberekről.
Én egyébként szeretem, ha rám mosolyog valaki. Jobb egy mosolygó arcot látni, mint egy búval b@szottat.
46/47 anonim válasza:
van Japánban egy olyan szokás hogy nem mondják az arcodba a rossz hírt, hanem addig célozgatnak rá, utalgatnak, próbálják körülírni, míg te magad meg nem kérded. hihetetlenül irritáló lenne számomra. ehhez képest az amcsik álkedvessége semmi, max nem mondasz vissza egy how are you-t a hi után és rátudnak hogy te másmerről szabadultál oda. Gombos Edina volt hazai celeb mondta egyszer hogy szerinte még ez az álkedvesség is jobban elviselhető mintha épp idegenkednének vagy negatívkodnának
47/47 anonim válasza:
Egyébként erről eszembe jutott egy emlék a dél-alföldi szülővárosomból: egyik öreg fószer klappog a lovaskocsin, a másik a presszó teraszán. Meglátják egymást, köszönnek. A lovaskocsis hátraszól: "hogy vagytok, Józsikám?". Józsi válasza ennyi volt: "köszönöm!"
Ekkor tanultam meg, hogy ez nem kérdés :D.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!