Mennyire értesz egyet azzal a tanáccsal, hogy "Ne bízz senkiben!"?

"A végén még kiderül, hogy Abszolút Igazság nem létezik"

Ez mindig is így volt, épp ezért mindenki úgy látja a világot és úgy él, ahogyan ő akar.

"Az életem felét töltöttem ezekkel az emberekkel és rengetegszer bizonyították már, hogy megbízhatok bennük. AKkor mégis miért kéne az ellenkezőjében hinnem?"

Mert az életed másik fele még hátra van és addig bármikor átverhetnek akár ők is.

Ha te nem számolsz ezzel, az a te dolgod. Mindenki úgy él, ahogy akar.

Én elfogadom, hogy te így gondolod, de ugyanígy te is elfogadhatnád azt, hogy én nem bízok meg senkiben, mert az én tapasztalataim alapján az egy káros dolog.

" A bizalom nem egyenlő a naivitással."

Pont arról írtam az előbb, hogy mindenki úgy látja a világot, ahogy ő akarja. Én úgy gondolom, hogy a bizalom egyenlő a naivitással. Elfogadom, ha te máshogy látod, de attól még nem fog megváltozni a saját véleményem.

"Ha ezt a tételmondatot nem vagy hajlandó elismerni, akkor te végletekben gondolkodsz és ezért alkalmatlan vag ymindne további párbeszédre."

Szerintem neked ez a kijelentésed sokkal inkább utal a végletekben gondolkodásra, de ettől függetlenül a te dolgod, hogy hogyan látod a világot.

Jó, lásd be, ha én azt mondom, hgoy kevés, te ezt meg úgy érted, hogy semennyi, akkor soha nem fogunk tudni egy épkézláb egyenletet összehozni:D Ezért modntam, hogy nincs értelme vitázni a témán, ha alapvetésekben eltér az értelmezésünk.

Számomra a dolgok skálán mozognak. Van különbség bátorság és vakmerőség, óvatosság és gyávaság, érzelmes és hsiztis, megfontolt és bizalmatlan között és éppígy bizalom és naivitás között is.

De ha te nem, akkor kb olyan, mintha nem beszélnénk egy nyelvet. Úgy me gnem lehet beszélgetni ugyebár:D

"Számomra a dolgok skálán mozognak. Van különbség bátorság és vakmerőség, óvatosság és gyávaság, érzelmes és hsiztis között"

Ezek között a fogalmak között én is látok különbséget, de a bizalom és a naivitás között nem igazán.

Végülis szerintem az a legegyszerűbb, ha mindenki elfogadja, hogy vannak a sajátjától eltérő vélemények is, aztán meg mindenki úgy él, ahogy neki a legjobb.

Az egyénfüggő, hogy ki mit tart értelmes, vagy jó dolognak. Lehet, hogy neked megéri megbízni másokban (vagy legalábbis így gondolod), nekem viszont biztos, hogy nem érné meg. Azt meg nem lehet eldönteni, hogy mi a jó "az embereknek". Kinek mi.

"Segítene egyébként a "mindenkinek megvan a maga álláspontja" dumád hitelességében"

Szerintem az elég egyértelmű, hogy mindenkinek megvan a maga álláspontja és hogy mindenki a sajátját tartja a leghitelesebbnek.

"Tehát pont nem fogadod el, hgoy máshogy gondolom, tapasztalom"

Én elfogadom, hogy másként látod a dolgokat, de attól még úgy gondolom, hogy tévedésben vagy.

Ettől függetlenül a te dolgod, hogy hogyan élsz. Ha te rosszul csinálsz valamit, abból nekem nem lesz bajom és ez fordítva is igaz.

50% túl nagy esély arra, hogy hátbaszúrjanak. Én hülyéknek és gyengéknek tartom azokat az embereket, akik ennyit kockáztatnak csak azért, hogy másoknak megfeleljenek. Az én szememben pont azok a leggyávábbak és a leggyengébbek, akik inkább kiszolgáltatják magukat a többi embernek, csak azért, hogy nehogy egyedül legyenek.

Azt meg továbbra sem értem, hogy miért hiszik azt egyesek, hogy párkapcsolat meg bizalom nélkül nem lehet boldognak lenni, de végülis az ő dolguk.

28, nekem az írásodról az jutott eszembe, hogy aki nem bízik másban az konkrétan retteg:D

Kockáztatok? Lehet. De bízom saját magamban és a képességeimben, beleértve azt is, hogy meg tudom ítélni mások megbízhatóságát. Szóval nem félek.

Természetesen lehet párkapcsolat és bizalom nélkül is boldogulni. Az állítás mindössze annyi volt, hogy bizalom nélkül nincs párkapcsolat és barátság. A boldogságról szó sem volt, itt csak emberi kapcsolatokról volt szó.

"nekem az írásodról az jutott eszembe, hogy aki nem bízik másban az konkrétan retteg"

Retteg? Mégis mitől rettegnék? :D

Az, hogy szándékosan nem okozok bajt magamnak, nagyon messze áll a félelemtől.

Szerintem inkább a naiv, bizalmat kereső emberek rettegnek a mások véleményétől, meg attól, hogy egyedül fognak maradni.

Mindenesetre eddig nekem az összes emberi kapcsolatom tökéletesen működött bizalom nélkül is. Van egy határ, aminél közelebb nem engedek senkit, mert nincs is rá igényem és baromságnak is tartom.

De végülis mindenki úgy él, ahogy neki megfelel, ha meg valaki bajt okoz magának, azt már neki kell megoldania.