Hogy lehet feldolgozni, hogy még barátnak sem kellesz?

Úgy, hogy nem értékeled túl. Lehet, hogy neked fontos volt, de te neki nem voltál annyira. Megesik az ilyen, még akkor is, ha semmi rosszindulat vagy tudatosság nincs benne. Egyszerűen csak így alakul.

Ne ragaszkodj ahhoz, ami már elmúlt, inkább legyél nyitott arra, hogy másokkal is találkozz, barátkozz.

#3: és most téged hogyan használtak ki?

Megismert jobban, talán magát is megismerte jobban, és nem ígényli tovább a társaságodat. (vagy csak most így érzi, de a végeredmény szempontjából mindegy)

Ha eddig nem voltál még Te is ugyanígy mással, majd leszel.

Hány éves vagy? Majd megtanulod, hogy soha ne éld bele magad túlságosan semmibe! Ahogy előttem is írták, attól, hogy neked fontos (volt), a másiknak nem biztos, hogy annyira.

Nyugi, én is jártam így, megtanultam a leckét.

Igen, nekem nagyon könnyű, mert vettek annyiszor sz*rba az emberek, tűntek el az életemből, vagy nekem kellett lemondanom, hogy ne őrüljek bele, hogy megtanultam elengedni őklet.

De játszhatod a sértődöttet, meg hogy másnak milyen könnyű.

Mindenkivel előfordult már ilyen, aki túl van az óvodán. Levonod a tanulságokat, elgyászolod, elengeded. Mindenki így csinálja.

Ez nem azt jelenti, hogy "sorban állnak az emberek, akik fontosak lesznek számunkra" , hanem éljük az életünket, és tudomásul veszük, hogy jönnek-mennek a kapcsolatok. Nyilván van olyan, akit nehezebb elengedni, de a sértődött siránkozástól még semmi nem lett jobb.