Eleve zárkózott típusú ember vagyok, de a pár évvel idősebb emberekhez egyszerűen nem tudok nyitni. Azt érzem hogy kicsi vagyok mellettük, nem vagyok elég, ők már "komolyak", vannak céljaik, munkájuk van. Teljesen bestresszelek ha ők vannak körülöttem, márpedig mivel egyetemista vagyok szinte hétköznap csak velük találkozom. Nincsenek is barátaim, ismeretségeim az egyetemen. Viszont ha tudom hogy valaki fiatalabb nálam, gimis meg egyebek akkor semmi baj nincs. Sokkal hamarabb nyitok feléjük, nincs bennem stressz vagy félelemérzet hogy kevés vagyok. Fiúk felé is csak a kisebbek "vonzanak", ami nyilván annyira nem előnyös. Ha ki is nézek valami idősebbet, aki tetszik, de aztán lenne lehetőségem felé meghátrálok és csak problémának érzem.
Mitől alakulhatott ez így ki bennem? Illetve vannak olyanok akik hasonlóan vannak? Mit lehetne ez ellen tenni? Lesznek csoportos munkák az órákon és már előre rosszul vagyok a gondolatától hogy nem tudok majd mit hozzászólni.
2023. febr. 15. 12:58
1/6 anonim válasza:
Én pont ellentétes vagyok, 30-40 évvel idősebb emberekkel simán elbeszélgetek, a korosztályommal viszont nem tudok mit kezdeni. Ennek mondjuk egyszerű oka van, az idősebb korosztály nem érdekből akar beszélgetni és nem azt nézi azonnal mennyi pénzem van meg milyen jól nézek ki, ők csak emberi kapcsolatot akarnak ápolni, ezért szóba állnak velem. A hányadék huszonéves korosztálynak meg csak a pénz pénz pénz, meg persze a jó külső. Ezért egy szót sem tudok velük váltani.
2023. febr. 15. 13:07
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
Nincs onbizalmad. Idovel javul, de kicsit magadra kell eroltetni a dolgokat amig bele nem lendulsz
2023. febr. 15. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
Pedig hidd el, a fiatalabb korosztály sokkal rosszabb. Felszínesek, számítóak, gonoszak. Ha azokkal szóba tudsz elegyedni, akkor az idősebbekkel, akikben nincs semmi hátsó szándék és előítélet, még könnyebb lenne.
2023. febr. 15. 13:16
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
Nem javul idővel sem, csak rosszabb lesz, amíg nem kezded el az önismeretet és a traumáid fedolgozását gyerekkortól kezdve. Onnan jöttek ezek, amiket leírtál. Családból, mintákból.
2023. febr. 15. 13:58
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Én sem tudom az idősebbeket úgy kezelni ahogy kellene. Nem egy korosztály nem mindig értik, hogy mit is akarok/mit is mondok, de egy korombelinek pedig egyből leesik mire is gondoltam az adott mondatnál. Én is kisebbnek érzem magam mellettük de azért mert próbálnak felém kerekedni a koruk miatt, tisztelettel kell feléjük beszélni még akkor is ha nem érdemlik meg (Van az a helyzet, hogy már nem érdekel, eldurran az agyam). Ezt bele nevelik az emberbe (sajnos). Én úgy teszek ez ellen, hogy próbálom a 20 évvel idősebbet is velem egykorúnak/egyenrangúnak kezelni, ha letegez letegezem, ha nem ad tiszteletet én se, ha flegmul akkor én is ugyan olyan ember mint én semmivel sem jobb/több csak idősebb, ennyi.
2023. febr. 15. 14:02
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
Nem harapunk ám. Magam részéről azt tudom mondani, meglepődnél milyen kellemes a komoly társaság, milyen építő és megnyugtató. Vannak seggfejek persze, mindenhol, de vannak a másik oldalon is.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: