Mennyire gondolod jellemzőnek az alábbiakat a magyar embereknél?

Igen, tudom, nincs olyan, hogy átlag magyar ember, mert mindenki más, ne általanosítsunk stb. Mert a kivételnek mindig jár a tisztelet, most is!

Úgy értem, hogy amilyen körökben mozogsz, amilyen emberekkel találkozol családban, munkában, iskolában, orvosi rendelő várótermében, buszon, bárhol, idegennel stb., ott mennyire tapasztalod/tapasztaltad az alábbiakat?

a) van gond az életében dögivel, szenved is tőle mint a kutya, de mégis úgy tesz, mintha az égvilágon semmi baja nem lenne. Aki vele együtt hasonlóan sz@r helyzetben van, és ő próbál rajta javítani, vagy felhívni a figyelmet, hogy amilyen helyzetben van az rossz, azt a személyt lenézi, leoltja, és inkább ragaszkodik a kis álombuborékához, hogy nincs itt semmi baj, minden a legnagyobb rendben.

Úgy is mondhatnám, hogy a problémákkal nem mer szembesülni, nem tud velük mit csinálni, és inkább a szőnyeg alá söpri. Ha meg van valaki, aki felemeli a szőnyeget, hogy lám mi van alatta, azt elküldi a kedves őseihez.

b) Úgy veszi mintha ő már mindent tudna az életről. Kijárta az élet összes iskoláját, mindent is megtapasztalt, neki már nem kell tovább fejlődnie vagy tanulnia, mert elérte a csúcsot. Ha valahonnan esetleg mégis olyan infó kerül hozzá, vagy tapasztalat, ami új, az így csakis hülyeség lehet, vagy egy másik ember hülyeségéből eredhet, hiszen ő már mindent tud, nincs semmi uj amit tanulnia kéne. Ha mindentudóként eddig még nem találkozott vele, akkor csak a másik lehet idióta, csak a másik lehet elmaradott, hülye, stb...*illessz be bármilyen degradáló jelzőt*...

c) Ha valaki nem azon a véleményen van, mint ő (ELSŐSORBAN nem politikailag, pl. ugyanazt a filmet ő hülyeségnek találja, míg másnak tetszik), akkor azzal a személlyel ő már nem vállal közösséget, hiszen az hogy valaki mást gondol és nem ugyanazt amit ő az eleve ok arra, hogy megszüntesse a kapcsolatot és bármilyenfajta együttműködést, hiszen ha más vélemenyen van, annak az az oka, hogy hülye, és akkor már CSAKIS ÉS KIZÁRÓLAG hülye lehet, mert nem látja azt a nagy igazságot meg bölcsességet amit ő lát, és nyilván neki van igaza, és nem a másiknak.

d) Félelem attól, hogy kiderül, hogy nem ő tudta jól, hogy nem neki volt igaza, hanem a másiknak, és hogy ezt megelőzze, hogy ilyen egyáltalán előfordulhasson, inkább minden új dolgot elítél, és a nyitottságát 0-ra viszi le.

Pontozd ezeket 1-10ig!

1- semennyire, egyaltalán nem tapasztaltam

10 - egyértelműen mindenkinél tapasztaltam, nem tudtam "nem észrevenni"

Ha valamelyik állítást csak részben tapasztaltad, a pontozás mellett fejtsd ki hogyan, mit tapasztaltál és mit nem!