Hogy lehet bírni mások folyamatos panaszkodását?
Engem mindig akkor keresnek a barátaim, ha panaszkodni kell. Folyton mindenkitől azt olvasom, milyen rossz a munkahelye, nincs kedve bemenni. A másik egy fél éve a lakásfelújítását mondja nekem. Naponta (!) képeket küld, hogy mi lett elszúrva, és ideges. Állandóan ez a téma. Egy ideig türelmes voltam, de kezd sok lenni. Megmondom őszintén most hétvégén már meg se nyitottam az üzeneteim. Nekem is vannak rosszabb napjaim, nekem se szuper a munkahelyem, de eszembe nem jutna valakiket napi szinten ezekkel terhelni. Bár nekik az sem tűnik fel, hogy rólam kb semmit sem tudnak, mert sosem kérdezik meg azt sem, hogy vagyok.
Egyre jobban magamba fordulok, nincs kedvem senkihez már ezek miatt sajnos. Belefáradtam, hogy mindig én legyek a megértő, érdeklődő ember.
Hogy lehet bírni ezt a folyamatos panaszkodást?
Megfogadtam a tanácsot. :D Tegnap a szokásos lakásfelújítós panaszkodásra nem reagáltam, hanem elkezdtem írni magamról néhány dolgot. Erre jött egy mondatos válasz, és újra kezdte hogy hétvégén hogy súrolták fel a padlót, el lett rontva a festés stb.
Ezt már szintén nem nyitottam meg. Sajnos nem vált be. :( Meguntam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!