Konkrétan mi számít kétszínűségnek?

Tettem már fel hasonló kérdést, de a válaszok nagyon ellentétesek azokkal az érzésekkel, ami bennem zajlik. Sok ember az irígységgel azonosítja, meg azt tartják kétszínűnek aki mást mond az ember szemébe, és mást a háta mögött. Nálam nem ez van. Például a munkahelyemen az előző csoportvezetőm elég kakastermészetű volt. Szeretette mindenkinek sértően mondani a véleményét, de ő nem fogadott el semmi kritikát, mert rászólt fejezze be, meg ne csinálja a feszültséget. Így nehézkesen lehetett neki megmondani az őszintét. Vannak emberek, akik nem tűrik, ha őszinte valaki, és nem hagyják. Kerülik a kontaktust vagy ők kiabálnak. Ha valakivel megoldatlan a konfliktusom valakivel, akkor egy harmadikhoz fordulok tanácsért.

Egyszer tovább vittem a dolgot egy nagyobb felettesnek, amin meg megsértődött. Végül máshová kérettem magam. Gyerekkoromban is próbáltak lebeszélni az egyenességről, mert ne cirkuszoljak, de próbálok mégis az lenni. Most hogy jobb? Ha egyenes valaki vagy nem? Én kétszínű vagyok?