Hagyjam ki a jövő heti konferenciaszereplésem, így hogy nagyon nem vagyok jól mentálisan?

Nem tudom kategorikusan kijelenteni, hogy mondd le vagy ne mondd. Igazából azt kellene mérlegelni, hogy mivek sodrod magad mélyebbre: azzal, hogy ezt most lenyomod a torkodon, kerüljön bármibe és mégjobban kimerülsz benne vagy a visszavonulásból adódó kudarcélménnyel.

Ismerős az élethelyzet számomra is, én is akkor éltem életem legrosszabb napjait, mikor a leginkább teljesítenem kellett. Évtizedes álomról beszélünk, ami először és talán utoljára elérhető távolságra volt tőlem. Nagyon rossz volt egyáltalán az ébrenlét súlyát viselni, de sokkal mélyebb gödörbe estem volna, ha hagyom, hogy a depresszióm győzzön és tétlenül nézzem, ahogy elmegy mellettem az élet és a legnagyobb álmaimat is viszi magával. Ez csak az én történetem, de valószínűleg soha nem jöttem volna rendbe, ha elengedem a nagy lehetőségemet, bármennyire is nem esett jól elrugdosni magam az utolsó lélegzetvétellel odáig. Ha neked ez a konferencia egy nagy mérföldkő, lehet, hogy hosszú távon azzal ártasz a legtöbbet, ha most megtorpansz. Nem szeretnélek rábeszélni, csak van egy ilyen félelmem.

Szerintem ha ez most nem menne, ne erőltesd, attól biztosan nem lesz jobb. De lehet rosszul gondolom, viszont én nem erőltetném ha én lennék a helyedben.

Mit jelentene a továbbiakban ha ezt kihagynád most?

De ahogy látom lesz még lehetőséged következő félévben, nem? Azzal ha a következő lehetőségre jobban tudsz majd készülni, jobban sikerül, tudnád kompenzálni azt ha ezt most kihagynád?