Hogy hívják azt a vitastílust, amikor valaki szándékosan nem úgy értelmezi a mondataimat, hogy annak legyen értelme?

Valóban félreérthetően fogalmazok sokszor, de csak azért, mert feltételezek minimális intelligenciát a másiktól. Ezeket a félreérthető mondatokat nagyon könnyen félreérthetetlenné tehetné bárki magában, ha építően állna a vitához. De a másiknak általában sokkal fontosabb, hogy nekem ellentmondjon, és éppen ezért a mondataimat pontosan a legszigorúbb nyelvtani szabályok alapján fogja értelmezni.

Például be akarom bizonyítani, hogy egy adott pillanatban a Holdról nézve a Föld és a Nap szögtávolsága nagyobb vagy egyenlő, mint a Napról nézve a Hold és a Föld szögtávolsága. Bizonyításképp azt mondom, hogy a háromszögben a szögek aránya megegyezik a szemközti oldalak arányával.

Erre ő elmondja, hogy a középiskolás matekot se értem; csak a szögek szinuszának aránya egyezik meg a szemközti oldalak arányával, tehát az eredeti állításban sincs igazam, amit bizonyítani akarok.

Miközben teljesen nyilvánvaló, hogy a bizonyításom jó, és minimális intelligenciával is rá lehetne erre jönni.