Általában a humán beállítottságú emberek az extrovertáltak, a reálosok meg introvertáltak?

"Introvertálton a legtöbb ember a zárkózott, otthonülős típust érti. Az extrovertált meg a nagyhangú, társaság közepe"

Attól, hogy sokan tévesen használnak egy kifejezést, még a tudományos definíciója nem fog megváltozni. Inkább nézz utána, hogy mit is jelent valójában, amiről megpróbálsz elméleteket felállítani.

Ahogy többen leírták már az introvertált inkább befelé fordul, egyedül elmélkedve érzi jobban magát és jobban fárasztja a társaság, tömeg, szereplés. Az extrovertált jobban érzi magát társaságban, közösségben, a magány viseli meg jobban. Viszont ez mindkét esetben csak a komfort zónáról szól. Hogyan érzik magukat jobban.

Viszont mindkét embertípus képes elsajátítani, hogyan tud érvényesülni a számára kedvezőtlenebb körülmények között is. Elég komoly szakirodalma van, hogy a leghíresebb közszereplők és akár celebek, színészek, tévések között is rengeteg introvertált van.

Az introvertáltság nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem képes érvényesülni valaki extrovertált helyzetekben, hanem hogy kevésbé kedveli, komolyabb odafigyelést igényel, hogy jól menjen neki.

Az, ha valaki introvertált és emiatt egyáltalán nem tanul meg extrovertált helyzetekben is minél jobban érvényesülni, az már inkább egy fejlődési rendellenesség. Olyan, mintha azért nem tanulnál meg úszni, mert még nem tudsz úszni. Vagy egyáltalán nem tanulnál meg számolni azért, mert nehezebben megy a számolás. Ezek ugyanúgy elsajátítható és elsajátítandó készségek. Attól, hogy kevésbé érzed magad otthonosan bizonyos helyzetekben, még ugyanúgy elsajátíthatod, hogyan is kell csinálni, mint más.

#22 Tanulmányozd egy kicsit a tanult tehetetlenség fogalmát! Aki mindig azzal foglalkozik, hogy mi minden nem lehetséges, az sokkal kevesebbet tud felfedezni abból, mire is képes valójában, mint aki csak egyszerűen a fejlődésre koncentrál a (vélt vagy valós) korlátok helyett.

Lehet, hogy egy introvertált ember kevésbé képes extrovertált helyzetekben kiteljesedni, mintha ő extrovertált lenne. De nagyon sok introvertáltnak sikerült már a történelem során olyan szinten elsajátítani a szereplés, előadás, kapcsolatépítés, tárgyalási technikák és egyéb szociális készségeket, hogy sok másik extrovertáltnál jobban teljesítenek társasági helyzetekben.

Ez az összehasonlítás ugyanolyan, mint az a téma, hogy a férfiak, vagy nők erősebbek. Általában megállapíthatjuk, hogy a nők gyengébbek szoktak lenni a legtöbb férfinál. Viszont mivel férfiak közt is vannak az átlagnál gyengébbek és erősebbek is, meg nők között is vannak az átlagnál erősebbek és gyengébbek is, így egy az átlagnál erősebb nő még simán lehet erősebb egy férfinál, sőt egy átlagnál gyengébb férfi akár a legtöbb nőnél is lehet gyengébb. Ugyanígy introvertált is elsajátíthat sok extrovertáltat megszégyenítő jobb közösségi képességeket.

Inspirációként jöjjön néhány híres introvertált közszereplő: Erzsébet Királynő, Nelson Mandela, Keanu Reeves, Emma Watson, Johnny Depp, Scarlett Johansson, Matt Damon, Timothée Chalamet, Megan Fox, Tom Hardy, Audrey Hepburn, David Attenborough, Selena Gomez, David Bowie, Kurt Cobain, Lady Gaga, Jay-Z, Eminen, Britney Spears, Rihanna, Beyoncé, Kim Kardashian, Kourtney Kardashian.

Én inkább introvertáltnak tartom magam. Vagyis a kikapcsolódást inkább az jelenti, hogy kimegyek a természetbe, vagy alkotok, az emberi interakciókat és a társaságot is élvezem egy pontig, aztán "fel kell töltődjek" egyedül.

Iskolában inkább a humán tárgyakból voltam jó, nyelvek, irodalom, történelem nagyon jól ment, matek kevésbé. Gazdasági területen tanultam tovább, jelenleg olyan munkám van, ahol rengeteg embert kell kezelnem, és élvezem, érdekesek az emberek. Tudok hozzájuk kapcsolódni. Aztán hazamegyek, és relaxálok a magam módján (általában senkihez sem szólva), ha elhívnak a barátaim vagy a kollégáim munka után valahová, akkor megyek, de mondjuk ha hat munkanapon át három napon keresztül elmentem velük valahová, akkor a negyedikre már nemet mondok, és inkább hazamegyek semmit sem csinálni, mert jobban esik, jobban feltölt.

Nekem az, hogy introvertált vagyok, inkább a magánéletemben jött ki. Jobban szeretem azokat a barátaimat, akikkel közösen tudunk "semmit csinálni", vagy pl. jobban szeretem azt, hogy jelenleg egy introvertált lakótársam van, akivel időnként beszélgetünk, vagy csinálunk valamit közösen, de amúgy soha nem kopog be az ajtómon (ha csak nincs vészhelyzet), mint az extrovertált volt lakótársam, aki minden nap jött azzal, hogy "gyere igyunk valamit, gyere, menjünk valahová, áthívnám a barátaim, tartsunk random házibulit, vagy csak gyere, beszéljük meg, milyen napunk volt, minden. egyes. nap.) Vagy hozhatnám példának az extrovertált volt barátom, aki mindig beszélgetni akart velem, minden egyes nap után, és elvárta, hogy töltsek vele minden szabadidőt, és nem értette, miért élvezem azt, hogy elmegyek fürdeni egy órán át, vagy hogy két külön helyiségben elvagyunk, vagy, hogy szükségem van arra, hogy elmenjek, és egy órán át egyedül sétáljak, vagy fussak.