Németországban mért barátságossabbak az emberek, mint Magyarországon?

"ő se örülne ha szarban lenne "

Persze, hogy nem örülnek, csak ezt nem illik mutatni.

Kb olyan, mint hogy akármilyen meleg van nyáron, nem jársz meztelenül és nem azért, mert nincs meleged, hanem mert ez a társadalmilag elfogadott viselkedés. Németországban ugyanez a helyzet a magánproblémák esetén, nem tartozik másra, ezért ugyan nem "örülni" kell, de barátságos arccal szokás kimenni az utcára.

itthon kifejezetten divat ráhányni a másikra a személyes problémákat. Emlékszem, mikor hosszabb kihagyás után újra találkoztam ezzel a jelenséggel: covid alatt senki nem tartotta a sort, mikor emgkértem udvariasan a kisgyerekes anyukát(!) akkor ilyen eszelős fejjel csak azért is rámtolta a kocsit(!). Pedig tényleg udvariasan próbálkoztam.

És rengeteg ilyen történetem van, ahol a nyilvánvalóan frusztrált ember rajtam akarta levezetni a frusztrációját.

hidd el a gazdag magyarok is irigyek s bunkók.

a főnöknőm irigyelte h nekem nincs hosszú lópofám stb.

csicskaztatott, barátai előtt megalázott, videózott amiben megalázott s kirakta. most mondtam fel. aztán csak könyörgött h maradjak. mert nagyon jól dolgozok s ráadásúl támogatást is kaptak rám.

akkor meg miért volt velem ekkora bunkó irigy paraszt. naná h elmentem. aztán bemagyarázni akarta h engem sehol nem vennének fel stb.

jól ismernek a városban, nagyon jól dolgozok. már 7 melóból várnak rám.

tehát nemcsak a pénz miatt irigyek s bunkók az emberek.

én csóró vagyok, mégsem depizek. ez sem köthető a vagyonhoz.

legyenek csak bunkók velem az emberek. én nem leszek olyan. nem válok olyanná akiket megvetek.

van elég hobbim h elfelejtsem az ilyeneket.

az a baj h senki sem tud a saját dolgaival foglalkozni.

a gyerektartás mindenkinek a saját döntése. nincs azzal se előbbrébb, se hátrább. ezért is a saját dolgaimmal foglalkozok.