Az introvertált emberek tényleg?

Természetesen nem igaz.

Sőt, mondok jobbat: az is gyakran előfordul, hogy egy alapvetően extrovertált embernek nincsenek barátai és párkapcsolata, és ő ettől boldogtalan. Szerintem a sok itt nyavalygó "jaj, introvertált vagyok, ezért senki nem hív el bulizni" ember is ez a kategória. Iszonyatosan vágyna a pörgésre, de nincs kivel megélnie, ettől pedig frusztrált.

Vannak barátaim. Bár tény, hogy ahol 3-4 főnél többen vagyunk, 2-3 óra után azért már szorongok. De ezzel semmi gond nincs, mert a barátaim azért azok, mert ezt megértik és így max mindig 4-en vagyunk. :)

Párkapcsolatom is mindig volt, meg amúgyis vonzom a hozzám hasonló embereket. Sőt, azóta már férjem is van, meg gyerek. Annyi csak, hogy ha megyünk valahova, mindig kettesben, vagy hármasban tesszük. :)

Nehezen nyílok meg ugye, de aki hajlamos kedvelni az ilyen embereket, az kitartott mellettem és én is mellettük.

Ha lány vagy akkor akár kékbőrű marslakó is lehetsz, az emberek mind barátkozás mind párkapcsolat szempontjából is nyitottabbak feléd.

Intro srácként más a helyzet, ott bizony el kell játszani néha az extrot.

Extrovertáltként mondom, hogy ez butaság. Vannak introvertált barátaim (lányok és srácok is), mindegyiknek vannak barátai és a legtöbbnek párja is van. Attól még, hogy hajlamosabbak nehezen megnyílni vagy tömegben szorongani (még ez se igaz mindegyikükre), még ugyanúgy képesek értékes és mély kapcsolatokat kialakítani másokkal.

Ugyanakkor ismerek olyan extrovertáltat is, aki vágyna a társaságra, de egyszerűen képtelen szociális kötelékeket kialakítani, ahogy a #4-es is megírta.