Nеktеk іs minden este lefekvés előtt eszetekbe jutnak kínos dolgok, amiket a múltban elkövettetek?

Igazad van neked IS, kedves 19-es. Ez ugyanis egy ördögi kör. A napközbeni stressz, vagy akár a lefekvés előtti gépezés (hideg kék fény), leeső vércukor, stb. hatására a mellékvesekéreg ezerrel termeli a kortizolt, és amíg ezt a máj nem bontja le, a melatonin (alvást segítő hormon) nem tud érvényesülni. A bolygóideg nem tud paraszimpatikus üzemmódba kapcsolni, ami újabb stresszforrás, ergo újabb kortizol-löket. És beindul a vezérhangya, eszünkbe jutnak régi sérelmek, balfaszkodások, stb. És hogy miért mindig a rossz dolgok jutnak eszünkbe? Nos az agyunk a túlélésre van berendezkedve. Ha egy esemény a várt, vagy várható eredménnyel zárul, tehát minden RENDBEN zajlott, azzal nem terheli a memóriát. Csak a rendellenes eseményeket raktározza el, hogy ne lépjünk ugyanabba a gödörbe, ahol már egyszer kibicsaklott a bokánk. (Ez az oka egyébként a kórosan alacsony önbizalomnak is, de ez már egy másik történet.)

Természetesen az agyunk működésére gondoltam, kedves utolsó. Miután a sikereink közül csak a nehezen kivívottakat, a meglepő módon elérteket konstatálja az elme, a fiaskókat viszont rendre elraktározza, egy idő után úgy tűnünk fel magunk előtt, mint egy semmirekellő balfék, akinek semmi nem sikerül, aki semmit nem képes véghez vinni. Ezért tudatosan kell konstatálnunk a napi sikereinket, ég ha azok olyan triviális dolgok is, mint hogy elmész a boltba. Bizonyos idő elteltével meg fogod látni, hogy voltaképpen semmi baj sincs veled, sőt, amit elterveztél, azt szinte midig meg is teszed. Az a kevés fiaskó pedig, ami mindenkinél becsúszik, csupán tanulópénz.

Igen.