A mai emberek azért generálnak műproblémákat mert túl kényelmes életük van és már jó dolgukba nem tudják mit csináljanak?

Ezek nem műproblémák, hanem valósak.

Mindenkinek máshol van az ingerküszöbe. Valamilyen szinten elvárható lenne, hogy egy boltba tudjanak visszaadni, de mondjuk én ezért nem kérném a panaszkönyvet. A többi felvetett problémádra nem reagálok, tudom hogy az egész kérdés csak provokáció ;)

El kell, hogy keserítselek, de a döntő többségnek egyáltalán nem "túl kényelmes" az élete.

Nem azt mondom, hogy "régen minden jaj, mennyire jobb volt", akkor is voltak problémák, mint ahogy most is, de valahogy ma talán több problémával kell megküzdeni, mint pár évtizede. Mondjuk nagyon megnőttek az anyagi különbségek. A szocialista rendszerben még ha nem is dúskáltunk a javakban, de élelmezési problémája szinte senkinek nem volt. Most meg? És nem csak a nyugdíjasoknak van ilyen problémájuk, de sokan tényleg döntést kell, hogy hozzanak, hogy miről mondjanak le azért, hogy élelmiszerben ne nélkülözzenek.

Aztán ott van a munka. Régen sem volt minden fenékig tejfel, meg mondjuk erősen korlátozva voltak a szabadságjogok (büntetendő volt a munkanélküliség például), de az állam gondoskodott róla, hogy legyen munkád. Most? Az emberek többsége nem mer magáért kiállni, és hagyja, hogy megalázzák, meg kihasználják, csak mert félti a munkáját, és retteg, hogy nem talál mást.

Apropó munka: nem kevesen szinte betegre dolgozzák magukat, mert annyi pluszmunkát, másod- esetleg harmadállást bevállalnak, hogy elfogadható anyagi színvonalon éljenek. Csak emellett meg - ha van - a gyerek jár rosszul, akit gyakorlatilag nem a szülei nevelnek, hanem a haverok, az internet, meg a tévé.

Igen, van egy réteg, aki nagyon jól él. Többségük mások kárán szedte meg magát. De ők az elenyésző kisebbség.

Nem mellesleg: a kis probléma is probléma. Attól, mert mondjuk nekem talán nagyobb problémám van, mint másnak, attól az neki nagyon is probléma. Az empátia és EQ hiányára utal, ha valaki ezt képtelen megérteni.

"Valós probléma boltban panaszkönyvet kérni mert a csókának nem tudtak húszezredből visszaadni?"

Igen, valós probléma, ha az ember a hivatalos fizetőeszközzel nem fizethet, mert az adott üzletben pocsék a szervezés.

"Valós probléma ez az LMBTQ hiszti"

Igen, valós probléma az a "hiszti", hogy az ember azzal akar lenni, akibe szerelmes, lehetőleg anélkül, hogy az utcán leköpjék, meg szabadon becsméreljék.

"meg hogy melyik politikus miket hazudozik?"

Igen, valós probléma, hogy hogyan irányítják az országot, a gazdaságot, hogy mire megy el az adónk, és hogy milyenek a jövőre nézve a kilátások. Igen, a politikai kérdések valós kérdések, amiket érdemes megismerni, és nem csak érzésből, meg zsák krumpliért húzni be azt az X-et.

Majd ha meghal valakid azért, mert a kórházban nem volt pénz elég szívmonitorra, mert ehelyett inkább stadionra költöttek, akkor talán majd megérted, hogy ez miért is fontos.

De én úgy látom, hogy itt te vagy az, aki műproblémákat generál.

Visszadobom a labdát, mit jelent a valós probléma?

Egyébként az élet minden területén, minden színvonalán vannak problémák, amiket csak akkor értesz meg igazán, ha benne vagy.

Például az, hogy alapvető EMBERI jogaimtól fosztanak meg, csak mert nővel vagyok és nem férfivel, az azért egy elég nagy probléma.

Az, hogy egy "komoly" boltban (gondolom panaszkönyv nem Ági néni sarki fűszeresében van) nem tudok venni valamit mert nem lehet fizetni, igenis probléma. Másik kedvencem, amikor kártyával nem lehet fizetni...

A politikai problémákról nem is beszélve, meg lehet kérdezni erről a velem együtt másik több százezer kivándorolni készülő vagy már kint élő embert.

De tényleg, neked mi az igazi probléma? Vagy ha nem éhezem, van fedél a fejem fölött és nincs súlyos betegségem, már örvendezni kéne? Ha tiszta kátyú az út, örülnöm kéne hogy legalább van építve út? Ha van rajtam 20 kiló felesleg, örüljek hogy legalább nem 50? Komolyan nem értem ezt a szegényes hozzáállást...