Teljes bizalommegvonásra mit reagáljak egy munkahelyen? Ha ennyire „tolvajnak“ tartanak miért nem rúgnak ki simán?

ez vagy kamu, vagy ideje lenne kinyitni a szádat és elbeszélgetni velük, esetleg munkaügyi bíróságra vinni, bár lehet nincs mit

hiába a hátrányos megkülönböztetés valójában a munkádat nem akadályozzák

mivel is foglalkozol? mit is kell csinálnod?

Azért ezeknek oka van. Ha úgy érzed, hogy igazságtalan veled szemben tegyél valamit. Én hivatalos panaszt nyújtanék be a nagy fönökségnél. Kivizsgálást kérnék, közölném, hogy az értelmetlen szankcióuk miatt lassan a munkádat sem fogod tudni ellátni. Írásban közölném, hogyha nem reagálnak a panaszomra, vagy nem magyarázzák el miért csinálják, miárt gátolnak a munkában, külső céget is bevonsz, és a munkaügyi bírósághoz fogsz fordulni.

Ha jók lennének az idegeim, én tuti minden nap mosolyogva mennék melózni, szépen, mosolyogva köszönnék mindenkinek, és minden reggel így kezdeném a napot

-" Szép jó reggelt mindenkinek! Na lássuk, ma miről tiltottak le?"

Majd mosolyogva( imitálva, hogy az izzadságot törlöm a homlokomról)

- "Húúú, hál istenek Budira még elmehetek, azt nem falazták be előttem.."

Majd végig dolgoznám mosolyogva a napomat.

Másnap úgyanígy mennék. Mosolygó arccal, újra feltenni a kérdést, hogy "vajon ma miből zártak ki? " és újra közölném, hogy nagy a boldogság, mert mondjuk " az ablakot még kinyithatom, hogy levegőt kapjak" etc..

De van egy harmadik megoldás is.

Felkeresed a fönököt, rákérdezel, hogy miért akadályoznak a munkádban amit már 10 éve csinálsz , és sosem volt panasz. Egyenesen megkérdezném, hogy kiakartok rúgni? Akkor rúgjatok ki, de én nem mondok fel. Végkielégítéssel ami jár, már megyek is.

Én mindenképpen kérnék egy időpontot a vezérkertól, és leülnék elbeszélgetni velük.

Mondjuk nem most, hanem az első esetnél.

Valószínűleg most már késő, gondolom figyelték a reakcióidat, és mivel semmi, így (teljes joggal) feltételezték hogy helyesen jártak el. Mert ők (és az emberek 99,999%-a) az elsőnél reagáltak volna. A reakciód teljes hiánya felépítette bennük a sunyi képet rólad.

Bocsi, nem megbántani akarlak, tényleg, de az ilyeneket elsőre tisztázni kell, nem kell hagyni elfajulni.

Most már csak azért érdemes tisztázni a dolgokat hogy ne menjen rá az egészséged, hogy egy ilyen ellenszenves környezetben kell lenned minden nap.

Lehet csak valaki rád fogott valamit a hátad mögött - de mivel féltél szóvá tenni az első esetet, a hallgatásod beismerő vallomásnak vették.

- Bizonyíték nélkül nyilván nem fognak kirúgni.

"Bizonyíték nélkül nyilván nem fognak kirúgni."

ezer és ezer kamu duma lehet amivel ki lehet rúgni egy embert lényegében nulla indokkal.

csökkenő megrendelések, megszűnő munkakör stb.

és ezek még csak a "jogszerű" indokok. mert ki lehet vkit úgy is rúgni hogy "na takarodj"

nem jogszerű de ha nem viszik el bíróságra, akkor a cégnek nyert ügye van. ha elviszik, akkor szopóka.

Nincs különösebb tapasztalatom ebben, de az előző cégnél ahol dolgoztam és a mostaninál is volt jó pár munkaügyi per.

Van, amelyikből jól jöttek ki, volt amelyikből nem.

Amelyikből jól, az is sok időt elvett a vezetőségtől.

Amelyikből nem, az meg rengeteg pénzt.

Úgy hallottam, Magyarországon sokkal (nagyságrendekkel) többet nyernek a munkavállalók, mint a munkáltatók.

Hogy a bíróság elfogult, vagy csak az megy pereskedi aki biztos az igazában - ezt nem tudom, de azért elég nagy a kockázata.

Persze adott munkakörökben (pl. a marhatelepen a munkás) úgy van, ahogyan írod. Senki nem nézi ki belőle hogy van érdek érvényesítő képessége vagy akár hajlama. De a kérdés feltevő irodai (raktárosi?) munkakörben lehet, velük (mifelénk legalábbis) óvatosabban bánnak. Sokszor inkább megegyeznek, és írnak róla papírt.

A felmondásra kényszerítés ha jár a végkielégítés és nem elégedettek a munkájával, akkor reálisabb szerintem mint a kirúgás. Ahol ugye végkielégítés + ha bepereli őket, ki tudja mi lesz a vége.

A sztori alapján simán nyerne, persze csak ha bizonyítékokat is gyűjt a perre. Mondjuk volt rá egy éve.