Miért bánkódom a régi munkahelyem miatt, ha az új helyem mindenben objektíven nézve jobb?

Csak a megszokás. A régi helyet X idő alatt megszoktad, az életed része lett, beidegződött a hely, a közösség. Hiába nem szereted a régi helyet, körülményeket, embereket, az új hely még szokatlan, más mint eddig volt.

Az emberek többsége természeténél fogva szereti az állandóságot, a megszokásokat. Egyénenként eltér a mértéke, hogy ki mennyire szigorúan ragaszkodik állandó dolgokhoz, de mindenkire jellemző, hogy nehezen változtat a szokásain és idő kell hozzá, hogy a változáshoz hozzászokjon.

Olvasd el miről szól a Stockholm-szindróma. Egy kicsit a te helyzeted is hasonlónak tűnik. Az érzelmileg felfokozott lelki állapotban domináns helyzetű emberrablókhoz, terroristákhoz a foglyok hajlamosak érzelmileg kötődni, sajnálni őket az elfogásuk után.

A leírásod alapján visszamenned komoly butaság lenne. Adj időt az új helynek. Azt mondják, 1-2 hónap folyamatos aktivitás kell a megszokás kialakulásához. Ha egy már létező megszokást próbálsz megváltoztatni, új szokásokkal felülírni, az akár jóval tovább is tarthat. De mindenkinél működik. Főleg, ha vannak élmények, amik jutalmaznak érte, hogy az új dolgot jól csinálod - pl. a jobb munkaközeg, jobb hangulat, több fizetés, jobb körülmények is ilyenek.

Akár ezekre a pozitívumokra rá is erősíthetsz pl. sikernapló vezetésével. Minden nap írd fel milyen pozitív élmények értek, milyen jó dolgokat csináltál, minek örültél. Nem kell összehasonlítani a régi munkahellyel, nem kell a régi, vagy aktuális negatívumokkal foglalkozni. Csak azt vezesd, nyomatékosítsd magadban, mennyi minden jó most.

Ha nagyon aktuális, felajánlották, komolyan fontolgatod, hogy visszamenj a régi helyre, akkor mondjuk érdemes lehet csinálni egy SWOT analízist, vagy legalább felírni magadnak a pozitívumokat, negatívumokat, hogy mérlegeld, melyik helynek mik az előnyei, hátrányai, melyikből van több, mi nyom neked többet a latban. Az ilyen (ön)elemzések már csak azért is hasznosak, mert ezeket szükségszerűen mindig tudatosan csinálja az ember, miközben az az érzés, hogy a másik hiányzik mélyen zsigeri, érzelmi, nem tudatos. Minél alaposabban kielemzed ezeket az érzéseket és a velük kapcsolatos döntéseket, annál esélyesebb, hogy nem fogsz pusztán a megszokás és érzelmek miatt meghozni egy rossz döntést.

Ha nagyon komolyan hatalmába kerít a régi helyre visszatérés vágya, akkor érdemes lehet pszichológussal is átbeszélni a helyzetet, megkeresni a helyzet okait és a megoldását. Elképzelhető, hogy sokkal mélyebb lélektani dolgokkal kapcsolódik össze a régi munkahelyed, mint azt elsőre gondolnád. Találgatni tudnék, de semmi értelme. Keress egy szakembert és közösen fejtsétek meg mi a valóság, hogyan érdemes feldolgoznod ezt a helyzetet!

Lehet persze az embernek az a tudatos szempontja, hogy az érzelmeket helyezi előtérbe. Én is sok olyat ismerek, aki egy rossz munkakörnyezetet, stresszes munkát nagyon tudatosan hagyott ott inkább kevesebbet fizető, de nem annyi feszültséggel járó, kellemesebb környezetben végzett munkáért. Nem feltétlenül hiba, ha az ember az érzései alapján dönt, ha tényleg ezt akarja. De azért nem árt tudatosan mérlegelni, hogy milyen tényezők mennyire fontosak egy döntés meghozatalában.

Lényegében minden döntés egy üzleti tranzakció. Minden döntéssel lemondasz bizonyos dolgokról valami másnak a javára. Amikor úgy döntesz, hogy inkább házhozszállítással rendelsz valamit ahelyett, hogy elmennél érte a boltba, akkor a kényelemért fizetsz, cserébe időt takarítasz meg. Ha inkább elmész a boltba, akkor az időddel és energiáddal fizetsz, cserébe megtakarítod, amibe a házhozszállítás kerülne. Egy stresszes munkahelyen a nyugalmad nélkülözésével, az idegeid terhelésével fizetsz. Jobb esetben több pénzért, vagy jobb karrier lehetőségekért cserébe. Rosszabb esetben csak a meglevő állásod megtartása érdekében.

Mennyi ideig voltál a régi helyen és mennyi ideje vagy az új helyen?

"Mennyi ideig voltál a régi helyen és mennyi ideje vagy az új helyen?"

18 év a régi helyen és 5 hónap az új helyen.

Ja és néhány 100% objektív példa a két hely összevetésére:

új helyen a bér 66%kal több mint a régin

új helyre a közlekedés 2x 35 perc, régire 2x 60 perc

új hely neve minden (adott területen mozgó ) embernek mond valamit, a régi meg egy jóskapista káefté volt

a régi hely az utóbbi 4 évben nem adott emelést, az új hely már adott(!!))

azért ezek eléggé megalapozott érvek

és mégis ha a régi helyről jönne egy telefon, azonnal, de azonnal rohannék vissza. az újat meg itt hagynám a szarban, noha eddig csak jót tett velem....

de nem érdekel. nekem a régi kell, a szar bérrel, a kiskirály főnökkel, a csaholó pincsikutya sleppel, az omladozó épülettel, a naponta hallgatott litániával (itt én vagyok a főnök, és 1 perc alatt kivágok innen bárkit-mondta a régi főnök napi "motiváló" beszédnek)

nem tetszik az új hely a korrekt viszonyaival, a jó munkakörülményeivel, a nyugis kedves vezetéssel, az ingyen italautomatával stb. nem jó. nem kell. nekem a régi szar kell, és ez nem tréfa. én oda vagyok valóm abba a mocskos kuplerájba. nem ide.

nem kellek én ide, nem értem minek vettek fel.

"De mivel oda már nem kellesz"

nem véletlen írtam amit írtam. egy 1-2volt kollegával még kontaktban vagyok és abszolút reális lehet a visszatérésem oda pár hónapon belül.

mert lehet tényleg kapok majd egy telefont.

Hát, te tudod, hogy neked mi kell, mit akarsz és milyen döntéseket hozol meg, de a leírtak alapján ez leginkább valami kishitűség, önsorsrontás, önmarcangolás, ami nem túl egészséges dolog.

Szerintem mindenképp keress egy pszichológust és beszéld át vele a dolgokat, hogy mi okozza és mit tudsz kezdeni vele.

Lehet, hogy ha felhívnak, akkor vissza rohannál. De egyáltalán nem biztos, hogy nem bánnád meg nagyon hamar, ha megtennéd - viszont utána egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen könnyen vissza tudnád azt is csinálni.

Inkább dolgozz magadon, hogy minél felelősségteljesebb döntést hozhass, ha tényleg megkeresnek.

De a te életed, azt kezdesz vele, amit te akarsz - és aztán a következményeit is te fogod viselni...