Jogosan idegesít engem?

Szóval van egy ismerősöm.És azt tudni kell hogy én 17 vagyok

Ő 25.és igazából eszem nincs hozzá hogy hogy lehetséges az,hogy amíg én sulizok és mellette dolgozom is.addig ő csak otthon van és az anyján él.Miközben azon nyavajog hogy nincs élete,pénze se semmije.mégis mit vár 25 évesen? Mar rég el kellett volna költöznie,és dolgozni kéne.De arra is a kifogások vannak.Én ezt épp ésszel nem tudom felfogni:(

Amíg én a lelkem kidolgozom addig ő döglik és annyira idegesítő.vagy maradjon ez az ő baja és ne érdekeljen?

Csak mindig mondja,és tényleg kezd sok lenni.Én megdolgozom mindenemért,neki ahoz mozdulni se kell és még az se jó neki:)